„Achernar” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Megfigyelése: pontositas |
|||
| 67. sor: | 67. sor: | ||
==Megfigyelése== |
==Megfigyelése== |
||
Európa [[földrajzi szélesség]]éről nem látható. |
Európa [[földrajzi szélesség]]éről nem látható. |
||
[[Ptolemaiosz]] nem említi, bár [[Alexandria|Alexandriából]] látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem [[Hipparkhosz]]ét használta fel, ő pedig, [[Rodosz sziget]]én 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot. |
|||
==Érdekességek== |
==Érdekességek== |
||
A lap 2011. február 14., 15:18-kori változata
| Achernar, Alpha Eridani | |
 | |
| Az Achernar a kép jobb alsó sarkában látható | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Eridánusz csillagkép |
| Távolság | 143,80792668174 fé, 44,091710758377 pc |
| Abszolút fényesség | -2,77 |
| Színkép típusa | B6Vpe[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 23,39 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | 18,6 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 87 mas/év |
| deklinációban | -38,24 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 1,33×1031 kg, 6,7 M☉ |
| Luminozitás | +1076 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 260 km/s[2] |
Az Achernar (Alpha Eridani) az Eridánusz csillagkép legfényesebb csillaga, az égbolton a kilencedik legfényesebb.
Leírása
A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, az Eridánusz csillagkép legdélibb és legfényesebb csillaga. Asztrofizikai értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
Történetei
Nevének eredete
Megfigyelése
Európa földrajzi szélességéről nem látható.
Ptolemaiosz nem említi, bár Alexandriából látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem Hipparkhoszét használta fel, ő pedig, Rodosz szigetén 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot.
Érdekességek
Megjelenése a kultúrában
Forrás
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Jegyzetek
- ↑ Spectroscopic analysis of southern B and Be stars, SIMBAD
- ↑ TESS observations of Be stars: a new interpretation, SIMBAD
Külső hivatkozások
[[Kategória:Csillagok]]