„Tél” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a [r2.5.2] Bot: következő módosítása: koi:Тӧв |
|||
174. sor: | 174. sor: | ||
[[ka:ზამთარი]] |
[[ka:ზამთარი]] |
||
[[ko:겨울]] |
[[ko:겨울]] |
||
[[koi: |
[[koi:Тӧв]] |
||
[[ksh:Wengkter]] |
[[ksh:Wengkter]] |
||
[[ku:Zivistan]] |
[[ku:Zivistan]] |
A lap 2010. november 26., 22:28-kori változata
A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.
A Föld északi féltekéjén december, január és február, míg a Föld déli féltekéjén június, július és augusztus a tél hónapjai.
Meteorológia
A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik.
Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.
Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.
Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában.
A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jéghokinak, illetve más téli sportoknak.
Kialakulásának okai
Alapvető kiváltó oka a napsugárzás által szállított hőenergia csökkenése és ennek következtében az átlaghőmérséklet tartós lecsökkenése. A Föld tengelyének ferdesége az Ekliptikához képest okozza azt, hogy télen kevesebb napfény éri az északi féltekét, annak ellenére, hogy a Föld ekkor van a legközelebb a Naphoz.
Természet
Télen csak az örökzöld növények levelei maradnak meg, mint pld: a fenyőfélék. Az állatok egy része téli álmot alszik, a szívük nem áll meg, csak a testük kihűl. A vándormadarak elrepülnek melegebb éghajlatra.
Téli sportok
- síelés
- szánkózás
- snowboardozás
- műlesiklás
- alpesi sí
- tobogán
- műkorcsolya
- síakrobatika
- északi összetett verseny
- jégkorong
- sífutás
- sílövészet
- rövidpályás görkorcsolya
- curling
- sígyaloglás
- bobozás
Jégformációk kialakulása
A "jégcsap tornyokat" a megszilárduló víz térfogatának növekedése idézi elő. A kis edényekben, például a tányérkában, a víz először a széleken fagy meg és a középpont felé haladva hártyát képez.
A jég felszíne és a fagyás előrehaladása általában szabálytalan; bordák és mélyedések alakulnak ki, amelyeket minden pocsolyában megfigyelhetünk télen.
Megfelelő időjárás esetén azonban csaknem egyenletes jég képződhet. Ha a szélek megfagytak és letapadtak a kis (rendszerint kerek) edényben, a fázisváltozás miatt tágulási nyomás lép fel a jég felszíne alatt, ahogy egyre több víz fagy meg.
Ha keletkezik egy kis repedés, ami csökkenti a nyomást, a jég alól víz nyomulhat föl. Ennek a felülete gyorsan megfagy, ahogy a jégből kiemelkedik. Ha az edényben sok víz van még, és a hőmérséklet nem csökken olyan rohamosan, hogy az edény tartalma gyorsan megfagyjon, jégtorony nőhet ki a repedésből vagy lyukból.
A torony alakja, dőlésszöge a repedés alakjától függ. A kör és a háromszög a leggyakoribb. Az egyenletes, fagyos szél vízszintes jégcsapokat is formázhat, 1991 júliusában Új-Zélandon pedig olyan spirális jégcsapot láttak, amely nyolcszor csavarodott körbe.
A jelenség azért nem gyakori, mert kedvező körülmények szükségesek hozzá, de az utóbbi évtizedben féltucat esetről is beszámoltak az angol meteorológiai szakirodalomban, s a mellékelt fényképek pontosan megfelelnek a leírásnak.
Csillagképek
Az északi égi pólus környékének csillagképei: Camelopardalis (Zsiráf) Draco (Sárkány) Ursa Minor (Kis Medve) Cassiopeia (Kassziopeia) Cepheus (Cefeusz) Ursa Maior (Nagy Medve - Nagy Göncöl) Canes Venatici (Vadászebek)
Őszi csillagképek: Andromeda (Androméda) Triamgulum (Háromszög) Pegasus (Pegazus) Aries (Kos) Pisces (Halak) Aquarius (Vízöntő) Capricornus (Bak) Cetus (Cet) Sculptor (Szobrász)
Téli csillagképek: Perseus (Perzeusz) Auriga (Szekeres) Gemini (Ikrek) Cancer (Rák) Lynx (Hiúz) Taurus (Bika) Orion (Orion) Canis Minor (Kis Kutya) Monoceros (Egyszarvú) Eridanus (Eridánusz) Canis Maior (Nagy Kutya) Puppis (Hajófar)
Tavaszi csillagképek: Bootes (Ökörhajcsár) Coma Berenices (Bereniké Haja) Leo (Oroszlán) Sextans (Szextáns) Virgo (Szűz) Corvus (Holló) Hydra (Északi Vízikígyó)
Nyári csillagképek: Corona Borealis (Északi Korona) Hercules (Herkules) Lyra (Lant) Cygnus (Hattyú) Vulpecula (Kis Róka) Ophiuchus (Kígyótartó) Serpens (Kígyó) Aquila (Sas) Delphinus (Delfin) Scutum (Pajzs) Sagitta (Nyíl) Libra (Mérleg) Scorpius (Skorpió) Sagittarius (Nyilas)