„Szólásszabadság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
3. sor: | 3. sor: | ||
== A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai == |
== A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai == |
||
[[Kép:Areopagitica 1644bw gobeirne.png|thumb|200px|right|[[John Milton]] az [[Areopagitica]] című röpirat első kiadásának címlapja.]] |
[[Kép:Areopagitica 1644bw gobeirne.png|thumb|200px|right|[[John Milton]]: az [[Areopagitica]] című röpirat első kiadásának címlapja.]] |
||
A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg [[John Milton]] az [[Areopagitica]] című röpiratát. az [[Egyesült Királyság#Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás|Angol Parlament]] [[cenzúra]] törvénye ellen a [[Szólásszabadság|szólás- és lelkiismereti szabadság]] érdekében. |
A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg [[John Milton]] az [[Areopagitica]] című röpiratát. az [[Egyesült Királyság#Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás|Angol Parlament]] [[cenzúra]] törvénye ellen a [[Szólásszabadság|szólás- és lelkiismereti szabadság]] érdekében. |
||
Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta: |
Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta: |
A lap 2010. november 23., 10:03-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 augusztusából) |
A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak, mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.
A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai
A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg John Milton az Areopagitica című röpiratát. az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:
- minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
- minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
- minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmísítését
- minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.
Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúra törvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.
A szólásszabadság az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.
A szólásszabadság összetevői
- a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
- a cenzúra hiánya
A szólásszabadság nem vonatkozhat
- a személyes adatokra
- a katonai- és államtitkokra
- a bűncselekményre való felhívásra
- a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.
Külső hivatkozások
- Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007 A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”