„Kollázs” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.92.203.151 (vita) szerkesztéséről Pasztillabot szerkesztésére
5. sor: 5. sor:
== Kollázs az irodalomban ==
== Kollázs az irodalomban ==
A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.
A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.

== Kollázs a képzőművészetben ==
Művészeti alkotás, amelyet [[papír]], [[fénykép]], [[textil]], [[Fa (anyag)|fa]], [[fém]] vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a [[kubizmus|kubisták]], személy szerint főleg [[Georges Braque]] és [[Pablo Picasso]] alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az [[assemblage]] műfajának a [[szobrászat]] felé közelítő módszerei számára. A technikát a [[dadaizmus|dadaisták]] a [[szürrealizmus|szürrealisták]] is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert [[Max Ernst]] és [[Kurt Schwitters]].

Hazai [[képzőművész]]ek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között [[Kassák Lajos]], [[Bálint Endre]], [[Korniss Dezső]], [[Kepes György]] munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között [[Bogdándy Szultán Zoltán]], [[Haraszty István]], [[El Kazovszkij]], [[Fe Lugossy László]], [[Móder Rezső]], [[Szlávics László, id.|id. Szlávics László]], [[Vojnich Erzsébet]], [[ef. Zámbó István]], [[Wahorn András]] alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” [[assemblage]] technikát.

== Források ==
{{commons|Collages}}
*{{EsztLex|3|370}}
* Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Kollázs l. 111. o. ISBN 963908428X


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2010. szeptember 14., 19:20-kori változata

Majid Farahani: Nosztalgia (2000)
id. Szlávics László: Az ifjú mester, vegyes technika, 34x76 cm, 1978

Kollázs (a magyar szó a francia collage[1] kiejtés szerinti átírása)

Kollázs az irodalomban

A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.

Kollázs a képzőművészetben

Művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a kubisták, személy szerint főleg Georges Braque és Pablo Picasso alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az assemblage műfajának a szobrászat felé közelítő módszerei számára. A technikát a dadaisták a szürrealisták is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert Max Ernst és Kurt Schwitters.

Hazai képzőművészek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között Kassák Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Kepes György munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között Bogdándy Szultán Zoltán, Haraszty István, El Kazovszkij, Fe Lugossy László, Móder Rezső, id. Szlávics László, Vojnich Erzsébet, ef. Zámbó István, Wahorn András alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” assemblage technikát.

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kollázs témájú médiaállományokat.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1979. 370. o. ISBN 963-09-1423-9
  • Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Kollázs l. 111. o. ISBN 963908428X

Jegyzetek

  1. Collage magyar jelentései: (fel)ragasztás; enyvezés (papíré)

Külső hivatkozások