„Kunlun” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: bg:Кунлун |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
== Felhasznált irodalom == |
== Felhasznált irodalom == |
||
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I.'' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I.'' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
||
{{portál|földrajz|-}} |
|||
[[Kategória:Ázsia hegységei]] |
[[Kategória:Ázsia hegységei]] |
||
[[Kategória:Kína földrajza]] |
[[Kategória:Kína földrajza]] |
A lap 2010. szeptember 6., 18:26-kori változata
A Kunlun Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Igazi magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel.
Tibet és a Tarim-medence között helyezkedik el. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. Legmagasabb pontja a Kunlun Goddess 7167 m. Átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Felhasznált irodalom
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)