„Kézdiszék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 1848-49-es forradalom és szabadságharc -> 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
a kisebb formai javítások |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
== Kézdivásárhely == |
== Kézdivásárhely == |
||
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
||
{{ |
{{Bővebben|Kézdivásárhely}} |
||
A [[Kárpát-medence]] legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. [[1849]]-ben [[Kanta|Kantával]] egyesült, [[1949]]-ben [[Kézdioroszfalu]]t csatolták hozzá. Ma [[Nyújtód]] és a hozzácsatolt [[Kézdisárfalva]] és [[Kézdiszászfalu]] is hozzátartozik. |
A [[Kárpát-medence]] legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. [[1849]]-ben [[Kanta|Kantával]] egyesült, [[1949]]-ben [[Kézdioroszfalu]]t csatolták hozzá. Ma [[Nyújtód]] és a hozzácsatolt [[Kézdisárfalva]] és [[Kézdiszászfalu]] is hozzátartozik. |
||
A lap 2010. szeptember 3., 23:20-kori változata
Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt. 1562-ben egyesült Háromszék néven Sepsiszékkel és Orbaiszékkel.
A történelmi Háromszék illetve a mai Kovászna megye északkeleti részén terült el. Székhelye Kézdivásárhely volt, mely ma is legnagyobb városa, valamint kulturális, politikai és gazdasági központja is.
Kézdivásárhely
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
.svg){kind=small}
