„Nepomuki Szent János-oszlop (Bagota)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Ordódy link |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|47|53|12.78|N|18|11|52.08|E}} |
{{coor title dms|47|53|12.78|N|18|11|52.08|E}} |
||
[[Fájl:Bagota28.JPG|thumb|250px|A Nepomuki Szent János-szoborcsoport]] |
[[Fájl:Bagota28.JPG|thumb|250px|A Nepomuki Szent János-szoborcsoport]] |
||
A barokk '''Nepomuki Szent János-szoborcsoport''' [[Bagota]] település ([[1971]] óta [[Ógyalla]] városrésze) értékes műemléke. A 64-es főút mellett áll, a település központjában. A népnyelv gyakran ''Szentháromság'' néven is emlegeti. |
A barokk '''Nepomuki Szent János-szoborcsoport''' [[Bagota]] település ([[1971]] óta [[Ógyalla]] városrésze) értékes műemléke. A 64-es főút mellett áll, a település központjában. A népnyelv gyakran ''Szentháromság'' néven is emlegeti. |
||
==Leírása== |
== Leírása == |
||
A mészkőből készült szoborcsoport a 64-es ([[Komárom (Szlovákia)|Komáromot]] [[Érsekújvár]]ral összekötő) főút nyugati oldalán áll, Bagota központjában. A szoborcsoportot gesztenye- és tujafák veszik körül, déli szomszédja a 19. században épült (az 1990-es években újjáépített) református harangláb. |
A mészkőből készült szoborcsoport a 64-es ([[Komárom (Szlovákia)|Komáromot]] [[Érsekújvár]]ral összekötő) főút nyugati oldalán áll, Bagota központjában. A szoborcsoportot gesztenye- és tujafák veszik körül, déli szomszédja a 19. században épült (az 1990-es években újjáépített) református harangláb. |
||
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán áll [[Nepomuki Szent János]] szobra, feje felett dicsfénnyel, melyen hatágú csillagok láthatóak. A szobor jobb kezén található a feszület, baljában pálmaágat tart. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon állnak [[Szent Flórián]], [[Szent Rókus]] és [[Szent Sebestyén]] szoboralakjai, alattuk pedig három angyalszobor látható, kezükben kürttel. A szobor talapzatán egy oltárasztal található, mely alatt [[Szent Rozália]] fekvő szobra látható. |
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán áll [[Nepomuki Szent János]] szobra, feje felett dicsfénnyel, melyen hatágú csillagok láthatóak. A szobor jobb kezén található a feszület, baljában pálmaágat tart. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon állnak [[Szent Flórián]], [[Szent Rókus]] és [[Szent Sebestyén]] szoboralakjai, alattuk pedig három angyalszobor látható, kezükben kürttel. A szobor talapzatán egy oltárasztal található, mely alatt [[Szent Rozália]] fekvő szobra látható. |
||
==Története== |
== Története == |
||
[[Fájl:Bagota26.JPG|thumb|250px|Szent Sebestyén szoboralakja]] |
[[Fájl:Bagota26.JPG|thumb|250px|Szent Sebestyén szoboralakja]] |
||
A szoborcsoportot az Ordódy-család (mely Bagota legnagyobb birtokosa volt) emeltette [[1770]] körül. A szobor fenntartására ''[[Ordódy Tódor]]'' [[esztergom]]i [[kanonok]] [[1864]]. [[január 25]].-i végrendeletében 100 forintnyi alapítványt tett (ez később elértéktelenedett). [[1899]]-ben a szobrot és mellékalakjait ''Andrejka József'' budapesti szobrászművész felújította. A 19. század végén a szoborcsoport egyes részeit leszerelték és [[Budapest]]re vitték. |
A szoborcsoportot az Ordódy-család (mely Bagota legnagyobb birtokosa volt) emeltette [[1770]] körül. A szobor fenntartására ''[[Ordódy Tódor]]'' [[esztergom]]i [[kanonok]] [[1864]]. [[január 25]].-i végrendeletében 100 forintnyi alapítványt tett (ez később elértéktelenedett). [[1899]]-ben a szobrot és mellékalakjait ''Andrejka József'' budapesti szobrászművész felújította. A 19. század végén a szoborcsoport egyes részeit leszerelték és [[Budapest]]re vitték. |
||
[[1900]]-ban a Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület felhívást intézett a vármegye lakosságához a műemlék védelméért (a szobrot az Országos Múzeum Egyesület műemlékként tartotta számon). ''Ordódy Antal'' 300 koronás alapítványt tett a század elején a szobor védelmére. |
[[1900]]-ban a Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület felhívást intézett a vármegye lakosságához a műemlék védelméért (a szobrot az Országos Múzeum Egyesület műemlékként tartotta számon). ''Ordódy Antal'' 300 koronás alapítványt tett a század elején a szobor védelmére. |
||
[[1938]] novemberében a szobrot megrongálták, az angyalok lábait letörték, majd később Szent Rozália alakját is darabokra törték. Ebben az évben a bagotaiak a szobornál fogadták a bevonuló honvédeket. A második világháború előtt a Nepomuki Szent János ünnepéhez legközelebbi vasárnapon litániát tartottak itt. Az 1990-es évekig a szobornál búcsúkor kirakodóvásárt tartottak, a körhinta is itt állt. Sokáig a szoborcsoportnál tartották az oláhcigányok hagyományos esküvőiket, ahol a vajda adta össze a párokat. |
[[1938]] novemberében a szobrot megrongálták, az angyalok lábait letörték, majd később Szent Rozália alakját is darabokra törték. Ebben az évben a bagotaiak a szobornál fogadták a bevonuló honvédeket. A második világháború előtt a Nepomuki Szent János ünnepéhez legközelebbi vasárnapon litániát tartottak itt. Az 1990-es évekig a szobornál búcsúkor kirakodóvásárt tartottak, a körhinta is itt állt. Sokáig a szoborcsoportnál tartották az oláhcigányok hagyományos esküvőiket, ahol a vajda adta össze a párokat. |
||
''Dénes Éva'' [[1989]]-ben kéziratában írta le a szobor állapotát és hívta fel a figyelmet a restaurálás szükségességére (egyben a szobor áthelyezését is javasolta a forgalmas útvonal mellől). Ekkoriban még alacsony téglakerítés övezte a szobrot, Szent Rókus alakja fej és láb nélkül állt, Szent Rozália szobra is szinte felismerhetetlen volt. Az [[1990-es évek]]ben a szoborcsoportot felújították, visszahelyezték rá azokat az elemeket, melyeket korábban a [[Szent Anna-templom (Bagota)|Szent Anna-templomba]] menekíttek. Szent Rókus szobrát másolattal kellett pótolni, mivel az eredeti addigra eltűnt. |
''Dénes Éva'' [[1989]]-ben kéziratában írta le a szobor állapotát és hívta fel a figyelmet a restaurálás szükségességére (egyben a szobor áthelyezését is javasolta a forgalmas útvonal mellől). Ekkoriban még alacsony téglakerítés övezte a szobrot, Szent Rókus alakja fej és láb nélkül állt, Szent Rozália szobra is szinte felismerhetetlen volt. Az [[1990-es évek]]ben a szoborcsoportot felújították, visszahelyezték rá azokat az elemeket, melyeket korábban a [[Szent Anna-templom (Bagota)|Szent Anna-templomba]] menekíttek. Szent Rókus szobrát másolattal kellett pótolni, mivel az eredeti addigra eltűnt. |
||
==Képtár== |
== Képtár == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép:Bagota30.JPG|Nepomuki Szent János szobra |
Kép:Bagota30.JPG|Nepomuki Szent János szobra |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
{{Commons|Category:Column in Bohatá}} |
{{Commons|Category:Column in Bohatá}} |
||
* Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, 167-170.p. |
* Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, 167-170.p. |
A lap 2010. augusztus 23., 16:05-kori változata
é. sz. 47° 53′ 13″, k. h. 18° 11′ 52″
A barokk Nepomuki Szent János-szoborcsoport Bagota település (1971 óta Ógyalla városrésze) értékes műemléke. A 64-es főút mellett áll, a település központjában. A népnyelv gyakran Szentháromság néven is emlegeti.
Leírása
A mészkőből készült szoborcsoport a 64-es (Komáromot Érsekújvárral összekötő) főút nyugati oldalán áll, Bagota központjában. A szoborcsoportot gesztenye- és tujafák veszik körül, déli szomszédja a 19. században épült (az 1990-es években újjáépített) református harangláb.
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán áll Nepomuki Szent János szobra, feje felett dicsfénnyel, melyen hatágú csillagok láthatóak. A szobor jobb kezén található a feszület, baljában pálmaágat tart. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon állnak Szent Flórián, Szent Rókus és Szent Sebestyén szoboralakjai, alattuk pedig három angyalszobor látható, kezükben kürttel. A szobor talapzatán egy oltárasztal található, mely alatt Szent Rozália fekvő szobra látható.
Története
A szoborcsoportot az Ordódy-család (mely Bagota legnagyobb birtokosa volt) emeltette 1770 körül. A szobor fenntartására Ordódy Tódor esztergomi kanonok 1864. január 25.-i végrendeletében 100 forintnyi alapítványt tett (ez később elértéktelenedett). 1899-ben a szobrot és mellékalakjait Andrejka József budapesti szobrászművész felújította. A 19. század végén a szoborcsoport egyes részeit leszerelték és Budapestre vitték.
1900-ban a Komárom vármegyei és városi Múzeum Egyesület felhívást intézett a vármegye lakosságához a műemlék védelméért (a szobrot az Országos Múzeum Egyesület műemlékként tartotta számon). Ordódy Antal 300 koronás alapítványt tett a század elején a szobor védelmére.
1938 novemberében a szobrot megrongálták, az angyalok lábait letörték, majd később Szent Rozália alakját is darabokra törték. Ebben az évben a bagotaiak a szobornál fogadták a bevonuló honvédeket. A második világháború előtt a Nepomuki Szent János ünnepéhez legközelebbi vasárnapon litániát tartottak itt. Az 1990-es évekig a szobornál búcsúkor kirakodóvásárt tartottak, a körhinta is itt állt. Sokáig a szoborcsoportnál tartották az oláhcigányok hagyományos esküvőiket, ahol a vajda adta össze a párokat.
Dénes Éva 1989-ben kéziratában írta le a szobor állapotát és hívta fel a figyelmet a restaurálás szükségességére (egyben a szobor áthelyezését is javasolta a forgalmas útvonal mellől). Ekkoriban még alacsony téglakerítés övezte a szobrot, Szent Rókus alakja fej és láb nélkül állt, Szent Rozália szobra is szinte felismerhetetlen volt. Az 1990-es években a szoborcsoportot felújították, visszahelyezték rá azokat az elemeket, melyeket korábban a Szent Anna-templomba menekíttek. Szent Rókus szobrát másolattal kellett pótolni, mivel az eredeti addigra eltűnt.
Képtár
-
Nepomuki Szent János szobra
-
A szoborcsoport
-
Szent Rókus szobra
-
Szent Flórián szobra
-
Szent Rozália szoboralakja
-
A talapzat angyalainak egyike
Forrás
- Bagin Árpád: Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei, 167-170.p.