„Keton” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: el:Κετόνες |
a →Kémiai tulajdonságok: néhány link |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
== Kémiai tulajdonságok == |
== Kémiai tulajdonságok == |
||
A ketonok oldalláncai jellegük szerint |
A ketonok oldalláncai jellegük szerint [[szubsztitúció]]s, [[addíció]]s, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt. |
||
A ketonok az [[aldehid]]ekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO<sub>3</sub>) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek. |
A ketonok az [[aldehid]]ekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az [[ezüsttükör-próba|ezüsttükör]]-, sem a [[Fehling-próba|Fehling-próbát]]. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. [[salétromsav|HNO<sub>3</sub>]]) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú [[karbonsavak]] keletkeznek. |
||
== Előállításuk == |
== Előállításuk == |
A lap 2010. július 20., 20:24-kori változata
A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R1-CO-R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.
Szabályos nevüket a megfelelő szénhidrogénlánc nevének végéhez illesztett -on végződéssel jelöljük. Az -on végződés előtt feltüntetjük annak a szénatomnak a számát, amelyhez az oxocsoport kapcsolódik. Így az aceton (CH3-CO-CH3) szabályos, genfi nómenklatúra szerinti neve propán-2-on. Egyes ketonoknak régies neve is használatos.
A ketonok legegyszerűbb képviselője az aceton.
Fizikai tulajdonságok
A kisebb- és közepes szénatomszámú ketonok jellegzetes, az éterekéhez hasonló szagú folyadékok. Forráspontjuk az alkoholokénál és a karbonsavakénál alacsonyabb, mivel nem képesek hidrogén-híd kialakítására, viszont a szénhidrogénekénél magasabb, mivel a poláris molekulák dipól-dipól kölcsönhatásba léphetnek egymással. A kis szénatomszámú ketonok jól oldódnak vízben, a szénatomszám növekedésével az oldhatóság egyre csökken, az ötös szénatomszámú ketonok már vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Az összes keton jól oldódik alkoholban és éterben.
Kémiai tulajdonságok
A ketonok oldalláncai jellegük szerint szubsztitúciós, addíciós, vagy egyéb reakciókban vehetnek részt.
A ketonok az aldehidekkel ellentétben enyhe oxidációs hatásra nem oxidálódnak, így nem adják sem az ezüsttükör-, sem a Fehling-próbát. Megfelelően erős oxidációs hatásra (pl. HNO3) azonban lánchasadás mellett oxidálhatók, ekkor különféle szénatomszámú karbonsavak keletkeznek.
Előállításuk
A ketonok előállítása a nekik megfelelő szekunder alkohol oxidációjával történhet. Előállíthatók továbbá a megfelelő karbonsavak kalciumsóinak hevítésével is.