„Fermion” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: mhr:Пермион következő módosítása: ml:ഫെർമിയോൺ; kozmetikai változtatások |
a Bot: következő hozzáadása: ga:Fearmón |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
[[fi:Fermioni]] |
[[fi:Fermioni]] |
||
[[fr:Fermion]] |
[[fr:Fermion]] |
||
[[ga:Fearmón]] |
|||
[[gl:Fermión]] |
[[gl:Fermión]] |
||
[[he:פרמיון]] |
[[he:פרמיון]] |
A lap 2010. május 15., 20:52-kori változata
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint. például a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az atomhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).
Példák fermionokra:
Részecske | spin (h/(2π)) |
---|---|
elektron | 1/2 |
kvarkok | 1/2 |
proton | 1/2 |
neutron | 1/2 |
Δ részecske (barion) | 3/2 |
neutrínó | 1/2 |