„Kacskovics Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: A Pallas Nagy Lexikona → A Pallas nagy lexikona |
a defsort |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került [[Kossuth]]tal, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály]] köreivel, később [[Széchenyi]]vel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről [[Petőfi Sándor]] is beszámol a [[Nemzetőr]]ben. |
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került [[Kossuth]]tal, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály]] köreivel, később [[Széchenyi]]vel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről [[Petőfi Sándor]] is beszámol a [[Nemzetőr]]ben. |
||
Ügyvédként [[Eötvös József]]nél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy [[Selmecbánya]]i látogatásakor kapcsolatba került az [[ércbányászat]]tal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a [[Magyar Tudományos Akadémia]] első [[bányász]] tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A [[jogtudomány]] és a [[bányászat]]i „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá. |
Ügyvédként [[Eötvös József]]nél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy [[Selmecbánya]]i látogatásakor kapcsolatba került az [[ércbányászat]]tal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a [[Magyar Tudományos Akadémia]] első [[bányász]] tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A [[jogtudomány]] és a [[bányászat]]i „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá. |
||
| 29. sor: | 30. sor: | ||
*[[Révai nagy lexikona]] |
*[[Révai nagy lexikona]] |
||
{{DEFAULTSORT:Kac~skovic~s Lajos}} |
|||
[[Kategória:Magyar szakírók]] |
[[Kategória:Magyar szakírók]] |
||
[[Kategória:MTA-tagok]] |
[[Kategória:MTA-tagok]] |
||
A lap 2010. március 7., 22:01-kori változata
Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja.
Élete
Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen az egyik nógrádi követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” 1842-ig.
Később ügyvéd lett, majd a bányaművelést és annak történetét tanulmányozta.
1837-ben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1843-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
Munkássága
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került Kossuthtal, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihály köreivel, később Széchenyivel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről Petőfi Sándor is beszámol a Nemzetőrben.
Ügyvédként Eötvös Józsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy Selmecbányai látogatásakor kapcsolatba került az ércbányászattal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első bányász tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A jogtudomány és a bányászati „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
Főbb művei
- Alsómagyarországi ércművelésről (1832 )
- Zweig selmeci bányamester naplója 1703-1707 között (1835 )
- Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből (Buda. 1843 )
- Testőr (novella 1841 )
- Önéletírása (1888. Kéziratban maradt )
Források
- Bányászati és Kohászati Lapok
- A Pallas nagy lexikona
- Révai nagy lexikona