„Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások, |
a →Története: hivatkozás javítása |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A [[Keresztény Nemzeti Párt]] és a [[Keresztény Gazdasági és Szociális Párt]] egyesülésével jött létre [[1919]]. [[október 24]]-én, [[Friedrich István]] vezetésével. Az [[1920-as választások]]on (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket Bethlen foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget [[Rakovszky István]]. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe [[Prohászka Ottokár]] került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget. |
A [[Keresztény Nemzeti Párt]] és a [[Keresztény Gazdasági és Szociális Párt]] egyesülésével jött létre [[1919]]. [[október 24]]-én, [[Friedrich István]] vezetésével. Az [[1920-as választások]]on (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket Bethlen foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget [[Ifj. Rakovszky István]]. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe [[Prohászka Ottokár]] került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget. |
||
[[1920]] nyarán a párt jelentősen meggyengült. [[Friedrich István]], és képviselőtársai [[április 12]]-én kiléptek, és újjáalapították a [[Keresztény Nemzeti Párt]]ot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf [[Bethlen István (politikus)|Bethlen]] miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. [[1922]]. [[február 2]]-án aztán megalapították az [[Egységes Párt]]ot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott. |
[[1920]] nyarán a párt jelentősen meggyengült. [[Friedrich István]], és képviselőtársai [[április 12]]-én kiléptek, és újjáalapították a [[Keresztény Nemzeti Párt]]ot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf [[Bethlen István (politikus)|Bethlen]] miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. [[1922]]. [[február 2]]-án aztán megalapították az [[Egységes Párt]]ot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott. |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
A [[Haller István]] vezette szárny ellenzékbe vonult, míg a [[Huszár Károly]] és [[Ernszt Sándor]] vezette csoport ''[[Keresztény Nemzeti Egység Pártja]]'' néven a kormányt támogatta önálló pártként, ami megbízható koalíciós partner maradt, mígnem [[1926]] elejére olyannyira szétesett, hogy a maradéka végül [[február 18]]-án beolvadt a [[Keresztény Szociális és Gazdasági Párt]]ba. |
A [[Haller István]] vezette szárny ellenzékbe vonult, míg a [[Huszár Károly]] és [[Ernszt Sándor]] vezette csoport ''[[Keresztény Nemzeti Egység Pártja]]'' néven a kormányt támogatta önálló pártként, ami megbízható koalíciós partner maradt, mígnem [[1926]] elejére olyannyira szétesett, hogy a maradéka végül [[február 18]]-án beolvadt a [[Keresztény Szociális és Gazdasági Párt]]ba. |
||
[[Fájl:KNEP választási plakát (1920).jpeg|right|thumb|A KNEP egyik választási plakátja]] |
[[Fájl:KNEP választási plakát (1920).jpeg|right|thumb|A KNEP egyik választási plakátja]] |
||
==Országgyűlési választási eredményei== |
==Országgyűlési választási eredményei== |
||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
A lap 2010. március 4., 10:38-kori változata
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja | |
Adatok | |
Elnök | Friedrich István |
Utolsó vezető | Prohászka Ottokár |
Alapítva | 1919. október 25. |
Feloszlatva | 1922. február 2. |
Elődpárt | Keresztényszociális Gazdasági Párt Keresztény Nemzeti Párt |
Utódpárt | Egységes Párt |
Ideológia | keresztényszocializmus konzervativizmus |
Politikai elhelyezkedés | jobbközép |
Parlamenti jelenlét | 1919 – 1922 |
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egy rövid életű politikai párt volt Magyarországon. Fennálása alatt egyetlen választáson indult, melyet megnyert. A belső feszültségek miatt a trianoni békeszerződés után a párt gyorsan meggyengült és majdnem szétesett, hogy aztán az Országos Kisgazdapárttal egyesülve létrehozza a két világháború között a nyilasok hatalomátvételéig folyamatosan kormányzó és minden választást megnyerő Egységes Pártot.
Története
A Keresztény Nemzeti Párt és a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egyesülésével jött létre 1919. október 24-én, Friedrich István vezetésével. Az 1920-as választásokon (január 25-26.) 72 mandátumot szerzett, majd a kiegészítő választások után övé lett a legnagyobb frakció 84 fővel. A kisgazdákkal alakítottak koalíciós kormányt, a miniszterelnöki széket Bethlen foglalhatta el, míg a házelnöki tisztséget Ifj. Rakovszky István. Bethlen miniszterelnöki kinevezésével a párt megürült elnöki tisztségébe Prohászka Ottokár került, aki egészen az Egységes Párt megalakításáig viselte a tisztséget.
1920 nyarán a párt jelentősen meggyengült. Friedrich István, és képviselőtársai április 12-én kiléptek, és újjáalapították a Keresztény Nemzeti Pártot, majd 17-én 22 képviselő felhívta a KNEP-t és a kisgazdapártot, hogy hozzanak létre egységes kormánypártot, majd elhagyták a frakciót, hogy az összekötő kapocs szerepét töltsék be. A koalíció felbomlásakor gróf Bethlen miniszterelnök felkarolta a kezdeményezést. Eredetileg a KNEP-ből akart kiindulni, de a második királypuccs, és a trónfosztás miatt megromlott viszonya a párt legitimistáival, ezért híveivel együtt belépett a kisgazdákhoz. 1922. február 2-án aztán megalapították az Egységes Pártot. Ezzel a kereszténypárt nehéz helyzetbe került. Nyilvánvalóvá vált, hogy neki csak alárendelt szerep juthat. Néhány képviselő követte Bethlent az Egységes Pártba, de ez pártszakadást okozott.
A Haller István vezette szárny ellenzékbe vonult, míg a Huszár Károly és Ernszt Sándor vezette csoport Keresztény Nemzeti Egység Pártja néven a kormányt támogatta önálló pártként, ami megbízható koalíciós partner maradt, mígnem 1926 elejére olyannyira szétesett, hogy a maradéka végül február 18-án beolvadt a Keresztény Szociális és Gazdasági Pártba.
Országgyűlési választási eredményei
Választások | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|
1920-asA | 84 | 38,36% | kormánypárt |
A: A választások több részletben 1920 januárjától 1921 októberéig tartottak. (ahogy szabadultak fel a területek az idegen ellenőrzés alól, írtak ki rajtuk választásokat)
Források
- Ezen a napon megalakult a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, mult-kor.hu, 2004. szeptember 13.
- a KNEP a Katolikus Lexikonban