„Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2010. március 2., 21:50-kori változata

A Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 11 kötetes kézikönyv-sorozat gépészmérnökök és villamosmérnökök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését 1956-ban bekövetkezett haláláig Pattantyús Á. Géza professzor látta el. Az ő munkáját és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe miatt a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet 1960-ban jelent meg.

A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tévő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.

A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a XIX. század végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német Hütte sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német DIN szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a XX. század első felében a németre terjedt ki.

Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először 1937-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az iparosítás követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 A5 terjedelmű ívből áll.

Az első kötet 1960-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már 1961-ben újra kiadták, és ez így történt a többi résszel is.

Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, nomogrammal és szabványok ismertetésével.

A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.

1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: Sályi István
2. Alaptudományok - anyagismeret. Főszerkesztő: Sályi István
3. Gépek szerkesztése és üzemtana. Főszerkesztő: Terplán Zénó
4. Energiafejlesztő- és szállítógépek. Főszerkesztő: Terplán Zénó
5. Anyagalakítás. Főszerkesztő: Lechner Egon
6. Gépgyártás - gyártervezés. Főszerkesztő: Lechner Egon
7. Erősáramú elektrotechnika. Főszerkesztő: Vajta Miklós
8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
10. Vezetékes hiradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: Koczka László
11. Vezetékes hiradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László

Forrás

Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 1. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960.
Antikvarium.hu
Sályi István életrajza.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve''' 11 kötetes kézikönyv sorozat gépészmérnökök és villamosmérnökök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését [[1956]]-ban bekövetkezett haláláig [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]] professzor láta el. Az ő munkáját és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe miatt a sorozatot az őróla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet [[1960]]-ben jelent meg.
+A '''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve''' 11 kötetes kézikönyv-sorozat [[gépészmérnök]]ök és [[villamosmérnök]]ök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését [[1956]]-ban bekövetkezett haláláig [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]] professzor látta el. Az ő munkáját és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe miatt a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet [[1960]]-ban jelent meg.
-A kéziköny sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tévő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.
+A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tévő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.
-A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a XIX. század végétől, ezek közül Magyarországon  főleg a német [[Hütte (kézikönyv)|Hütte]] sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német DIN szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a XX. század első felében a németre terjedt ki.
+A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a [[XIX. század]] végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német [[Hütte (kézikönyv)|Hütte]] sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német [[DIN]] szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a [[XX. század]] első felében a németre terjedt ki.
-Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először 1937-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az iparosítás követelte meg az új kézikönyv sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 A5 terjedelmű ívből áll.
+Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először [[1937]]-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az [[iparosítás]] követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 [[A5]] terjedelmű ívből áll.
 Az első kötet [[1960]]-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már [[1961]]-ben újra kiadták, és ez így történt a többi résszel is.
-Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, nomogrammal és szabványok ismertetésével.
+Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, [[nomogram]]mal és szabványok ismertetésével.
 A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.