„Nyköping” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sk:Nyköping |
Bot: Koordinátaparaméterek neveinek egységesítése és infobox rendezése |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Svéd település infobox |
{{Svéd település infobox |
||
|név |
| név = Nyköping |
||
| ⚫ | |||
|alternatív nevek = |
|||
| címer = Nyköping vapen.svg |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
|képaláírás = |
|||
| |
| község = Nyköping |
||
| ⚫ | |||
|zászló = |
|||
| ⚫ | |||
|mottó = |
|||
| ⚫ | |||
|becenév = |
|||
| ⚫ | |||
|tartomány = |
|||
| szélességi fok = 58 |
|||
| ⚫ | |||
| szélességi ívperc = 45 |
|||
|község = Nyköping |
|||
| hosszúsági fok = 17 |
|||
| ⚫ | |||
| hosszúsági ívperc = 1 |
|||
|alapítás éve = |
|||
| ⚫ | |||
|alapítás éve forrás = |
|||
| ⚫ | |||
|testvértelepülései = |
|||
| ⚫ | |||
|népsűrűség forrás = |
|||
|tengerszint feletti magasság = |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
|koordn_fok=58 |koordn_perc=45 | koordn_mperc= |
|||
|koorde_fok=17 |koorde_perc=1 | koorde_mperc= |
|||
}} |
}} |
||
A lap 2010. január 31., 20:16-kori változata
| Nyköping | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország | ||
| Megye | Södermanland megye | ||
| Község | Nyköping község | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Irányítószám | 61166 | ||
| Testvérvárosok | Lista nincs | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 780 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2253[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,31[2] km² | ||
| Összesen | 12,31[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″Koordináták: é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″ | |||
| Nyköping weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyköping témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyköping város Svédországban, a Balti-tenger egyik öblénél, a Nyköpingsa folyó két partján. Södermanland megye székhelye.
Történet
A század elején(1915) 10,781 lakosú volt, az itt élők gép-, hajó-, dohánygyártással, posztószövéssel foglalkoztak. Kikötője nagyon elhomokosodott. Egykor fontos erősség volt a vár és a kikötő is. A város kedvelt pihenő helye volt a svéd uralkodóknak. 1302-ben Erik és Valdemár hercegek itt voltak fogságban és itt is halak meg de IX. Károly svéd király is gyakran lakott itt. Ferences kolostorát a reformáció söpörte el. Vára, templomai is a XIII. században épültek. A várban, a középkorban többször ülésezett a svéd parlament. A középkori eredetű település 1254-ben kapott városi rangot. Nevének jelentése 'új vásár' (ny köping).
Napjainkban közel 50 ezer lakosú város, Södermanland megye közigazgatási székhelye. A kikötője igazán nyáron él, ekkor működik a kikötőhivatal (Hamnkontor), és tele vannak a régi stílusban fából épült éttermek teraszai, járnak a hajók, a raktárakba és a gabonasilóba ki-be áramlik az áru. Nyáron nagyon sok programnak fesztiválnak ad otthont. A városnak van egy repülőtere Stockholm-Skavsta[1] repülőtér, ahonnan a Ryanair[2] 30 járatot indít naponta, Európa minden pontjába. Az E4-es autópálya a város mellett halad és emiatt ill. a repülőtér közelsége miatt újabb és újabb hotelek, bevásárló központok épülnek.
A város egyik szimbóluma a kulcs melynek történetét a vár múzeumban is elolvashatjuk…
A kulcs története
1250-ben a Folkunga nemzetségből származó Birger Jarl, a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a Mälaren tó bejáratát védő Stockholmot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a Balti-tenger déli partját uraló Hanza-szövetség városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a svéd kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő Stockholmban lübecki német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, Svédország legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, Magnus Ladulås fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint "istálló-lakatot" jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi Riddarholmen-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, Birger Magnusson választották.
Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és Valdemar hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti Håtuna birtokon foglyul ejtették, és a Stockholmtól 100-km délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - Emlékeztek-e a håtunai csínyre " - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta. Erik és Valdemar felbőszült hívei hónapokon át tartó ostrom után bevették a várat, és Birger király Dániába menekült. A hercegek hívei a "nyköpingi vendéglátásban" éhhalált halt Erik herceg fiát, a hároméves Magnus Erikssont (1318-1364) választották királynak, aki helyett kezdetben Magnus gyámja, Mats Kettilmundsson kormányozta az országot. Számos haladó intézkedést foganatosított, többek között megszüntette a rabszolgatartás intézményét (1335).
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)