Nemeshetés

Nemeshetés
Nemeshetési római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Kistérség	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Irányítószám	8925
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	294 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	46,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 10″, k. h. 16° 54′ 55″46.802680555556, 16.91515
Nemeshetés Pozíció Zala vármegye térképén
Nemeshetés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeshetés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemeshetés község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben.

Története

A település több évezredes létét igazolja, hogy a község mostani legmagasabb pontján, melyet Oláhvárosnak hívnak, csiszoltkő-korszaki szerszámok kerültek elő (pl.: késő neolit korból származó kőbalta).

Első írásbeli említése 1270-ből való. A XIV. században már egyre nagyobb számban kisbirtokos Hetési-ek birtokolják. 1513-ban már elismert nemes község, melyet 10 egytelkes nemes birtokol.

Lakói a török gyakori portyázása miatt települtek át a jelenlegi védett völgybe. E korban az 1554-es jegyzőkönyvek tanúsága szerint még temploma és plébániája van, ami nyomtalanul elpusztul. 1718 óta Búcsúszentlászló filiája.

A törzsgyökeres, régebbi születésű nemeshetésiek a jelenlegi utcanevek helyett, ma is a régi elnevezéseket használják. A házcsoportok egy részét „sarok”-nak mondják, és az ott megtelepült családokról nevezik Kámán, Magyar, Czigány saroknak. Kivételt képez a Főszeg, és a Kokasdomb. A község déli részén fekvő Oláhváros nevét a török időkben ide települt szlávokról kapta, akiket egységesen oláhoknak hívtak akkoriban.

1737-ben III. Károly német-római császár és magyar király adománylevelében az alábbiakról rendelkezett:

„…Kámán Ferencnek, Bolla Ádámnak, Jánosa Benedeknek, Jakabfi Györgynek, másik Mihályi Györgynek, Léránt Benedeknek, Kardos Istvánnak, Balassi Jánosnak… Hetés birtokot, és a környező többi helység gondozását… engedtük, és engedélyezését jónak láttuk, hogy t.i. kétszer országos vásárt tarthassanak a Mi szabad és királyi városaink jogai alapján Hetés határában, ahol Szent László király tiszteletére kápolna áll…”

A török háborúk után a község gyorsan megerősödött. 1785-ben már 131 házból állott (szőlőhegyi lakhelyeket is beleértve) 686 lakossal.

A hódoltság után a nemesi, kuriális község, kiváltságait 1848-ig megtartotta. Nemeshetés életébe beírta nevét Kossuth kebelbarátja, Széchenyi István hitszónoka, barátja, Gasparics Kilit. Ő toborozta a szabadságharcba a táj és a Muravidék fiataljait.

1935-ben a pacsai járásban fekvő kisközség területe 1165 hold volt, a 249 lakóházban 1083 lakos élt. Ezután a lakossága folyamatosan emelkedett 1941-ig, amikor 1102 lakosa volt. 1959-ben megalakult a tsz. 1970-ben a körzetesítési koncepció következtében a község önálló tanácsát beintegrálták a Bucsuszentlászlói Közös Községi Tanácsba, s Nemeshetés az ún. „szerepkör nélküli” községek sorsára jutott. Ekkor már csak 775 lakost írtak össze. Azóta a fogyás és az elvándorlás együttesen oly mértékű, hogy a mai lakosság már fele sincs a kétszáz évvel ezelőttinek.

Nevezetességei

Messze környéken egyedülálló építmény a puritán stílusú római katolikus templom, mely már a XXI. századot vetítette előre építése kezdetén is. Koroncz László, bucsuszentlászlói plébános szellemi irányítása mellett, a még létező szocializmus egyházellenes időszakában, javarészt lakossági összefogással épült 1974-től 1976-ig. A teljes egészében vasbeton építmény bejárata feletti felirat szimbolikusan a templom illetve a hit időt állását hirdeti: „Állam a vihart!”

A templomkertben látható a zalahalápi bazaltoszlopról készült emlékmű, melynek márványtáblája őrzi az I. és II. világháborúban elhunyt hősi halottak nevét.

A község központjában látható a Falukút, amit a régi nemeshetésiek Angyalok Kútjának neveztek. A legenda szerint mikor az angyalok a bucsuszentlászlói templomba vitték a Szűzanya szobrot – melynek a csodálatos gyógyulásokat tulajdonítják – ezen a helyen pihentek meg, s hogy szomjukat oltsák forrást fakasztottak. A kút a mai napig is – ellentétben a környező kutakkal, melyek talajvízzel táplálták – bő vizű forráskút.

A kút tőszomszédságában áll az Ezer Éves Kereszténységünk Emlékkeresztje, amely 2001-ben állíttatott

A belterület elhagyása után a Piros Kereszt, majd a 100 éves Kőkereszt érintésével vezet az út Bucsuszentlászlóra. Az út a Dunántúl egyik legnagyobb összefüggő szelídgesztenyését is érinti, amely a Balkánról átterjedt gombás fertőző betegség következtében jelentős károsodást szenvedett. A községet övező erdőkben a túrázó nagy – (szarvas, őz, vaddisznó) és apróvadakkal találkozhat. A számtalan itt fészkelő madárfaj mellett a rendkívül ritka és fokozottan védett réti sas is megfigyelhető. A különböző gombafajok mellett a nagyon értékes és keresett vargánya is fellelhető. Az erdei séták alkalmával a táj szinte érintetlen szépségében, a nyugalomban és csendben, a százados bükkerdőkben és fenyvesekben gyönyörködhetünk.