„Kőzetliszt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkjav |
→Források: iw |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kategória:Üledékes kőzetek|*]] |
[[Kategória:Üledékes kőzetek|*]] |
||
[[en:Silt]] |
|||
[[ar:طمي]] |
|||
[[be-x-old:Глей]] |
|||
[[da:Silt]] |
|||
[[de:Schluff]] |
|||
[[eo:Silto]] |
|||
[[es:Limo]] |
|||
[[et:Aleuriit]] |
|||
[[fa:خاک لای]] |
|||
[[fr:Limon (roche)]] |
|||
[[he:טין]] |
|||
[[id:Lanau]] |
|||
[[is:Silt]] |
|||
[[it:Silt]] |
|||
[[lt:Dumblas]] |
|||
[[nl:Silt]] |
|||
[[ja:シルト]] |
|||
[[no:Silt]] |
|||
[[nn:Silt]] |
|||
[[pl:Muł (geologia)]] |
|||
[[pt:Silte]] |
|||
[[ru:Ил]] |
|||
[[sk:Hlina]] |
|||
[[sv:Silt]] |
|||
[[vi:Đất bùn]] |
A lap 2010. január 4., 11:38-kori változata
A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.
Szemcseméret-tartományok
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az agyag. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a
- 0,002 mm,
- 0,0039 mm,
- 0,005 mm,
- 0,01 mm
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk:
- 0,02 mm,
- 0,05 mm,
- 0,06 mm,
- 0,063 mm,
- 0,1 mm.
Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.
Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a
- durva,
- középszemű,
- finomszemű,
- (nagyon finomszemű)
kőzetliszt tartományokat.
A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:
- 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
- 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.
Keletkezése
A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.
Források
- Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.