„Darvas” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 58. sor: | 58. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* Borovszky Samu: Bihar vármegye. |
* Borovszky Samu: Bihar vármegye. |
||
* Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában |
* Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában) |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2009. december 19., 19:47-kori változata
| Darvas | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 4144 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 472 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 11″, k. h. 21° 20′ 18″ | |||
 Darvas
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Darvas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Darvas témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Darvas község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Fekvése
Hajdú-Bihar megyében, a Berettyó mellett található, Zsáka és Csökmő között fekvő település.
Története
Darvas nevét a korabeli okiratok 1396-ban említik először, nevét már ekkor mai alakjában írták. Nevét alapítóinak foglalkozásáról, a Sárréten ismert daruvadászokról kapta
1421-ben a Csáky család család volt a település birtokosa.
1552-ben 8 porta volt a faluban, a török időkben kétszer is elpusztult. 1717-ben települt véglegesen újra, román telepesek is jöttek, a mai napig "román" illetve "magyar" végnek is nevezik a falu két végét.
1631 után részben a Szávó és az Olasz család nyeri el, majd a birtokot többfelé oszlották, a Csiffy, Borbola, Molnár családoké lett.
1732-ben a Baranyai család is részt kapott benne, majd 1848-ban ismét a Csákyaké lett.
Az 1800-as évek elején a Molnár, Merza, Pagetti, Csapó család birtoka volt.
1850-ben 951 fő volt a lakosság létszáma, kb. 50%-a román.
1859-ben, egy súlyos tűzvészben a falu kétharmada leégett.
Darvashoz tartozott még Nagy-Bozsód, Puszta-Csiff, Pagatt, Csapó, Kocsordos, Szőrfű, Gáltanya és Malomvölgy puszta is.
- Bozsód-puszta már a Váradi Regestrumban faluként volt feltüntetve.
1552-ben még fennált, ekkor Bozsófy Pál volt földesura. A török időkben azonban elpusztult Darvassal együtt.
1723-ban már pusztaként volt említve, földesura ekkor Baranyi Miklós volt.
- Csiff puszta egykor szintén egyházas hely volt.
1405-ben birtokosa Csiffy Péter volt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei
- Református templom - 1797-ben épült.
- Görög k. templom.
Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
- Karai Antal: A Sárréti települések története (Megjelent 1965-ben A Sárréti írások című antológiában)
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora