„Kromatin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: sk:Chromatín |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
[[pt:Cromatina]] |
[[pt:Cromatina]] |
||
[[ru:Хроматин]] |
[[ru:Хроматин]] |
||
[[sk:Chromatín]] |
|||
[[sl:Kromatin]] |
[[sl:Kromatin]] |
||
[[sr:Хроматин]] |
[[sr:Хроматин]] |
A lap 2009. december 11., 02:17-kori változata
A kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. Láthatóvá lehet tenni festéssel, mely utal nevére is: színes anyag. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A kromatin szerveződésében szerepet játszó fehérjék a hisztonok. Ezek teszik lehetővé az eukarióta sejtekben 1,8 méter hosszúságú DNS molekula néhány mikrométerbe tömörítését; illetve hiszton fehérjéik metilációja és acetilációja révén képesek befolyásolni a génexpressziót (a génkifejeződést) is. Másrészt a kromatinnak a DNS megkettőződésében, a replikációban is szerepe van.
A kromatin szerveződésének három fő szintje van:
- nukleoszóma – „beads on a string”, azaz gyöngyfüzér-struktúra, melyben a hiszton oktamerek fognak közre két fordulatnyi, 146 bázispárnyi DNS-t egymás után következve, gyöngyfüzérszerűen;
- 30 nm átmérőjű kromatinfonal;
- kromoszóma
A spermatozoon jelent csak kivételt a fentiekre nézve. A spermiogenezis során a kromatin szorosabb formába kerül, génexpressziója felfüggesztődik. A hisztonok nagyrészt helyüket átadják a protaminnak nevezett, arginin-gazdag fehérjéknek.
Két kromatin típus különíthető el: