„II. Ordoño leóni király” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a pardon! |
évszámok, linkek |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Ordoño II de León 01.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|II. Ordoño szobra [[Madrid]]ban]] |
[[Kép:Ordoño II de León 01.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|II. Ordoño szobra [[Madrid]]ban]] |
||
A [[Kantábriai-ház]]ból származó '''II. Ordoño''' ([[873]] |
A [[Kantábriai-ház]]ból származó '''II. Ordoño''' ([[873]]–[[924]]) először Galícia királya ([[910]]–[[924]]), majd León királya (914–924) volt. Apja [[III. Alfonz asztúriai király|III. (Nagy) Alfonz]] (848?–910), Asztúria királya (866–910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia. |
||
III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, '''Jimena''' (?–912) is támogatta. (Ő az ''Arista-Íñiga |
III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, '''Jimena''' (849?–912) is támogatta. (Ő az ''[[Arista-Íñiga-ház]]ból'' származó [[I. García, Pamplona királya|García Íñiguez]] (810?–882) Pamplona/Navarra királyának (860–882) a leánya és [[I. Fortún, Pamplona királya|Fortun Garcés]] (825?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül [[I. García leóni király]] (910–914), II. Ordoño Galicia királya és leóni király, [[II. Fruela leóni király|II. Fruela]] Asztúria királya ([[910]]–925) és később León királya ([[924]]–925) lett. |
||
II. Ordoño még galiciai királyként [[913]]-ban visszafoglalta [[Évora|Évorát]], és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat. |
II. Ordoño még galiciai királyként [[913]]-ban visszafoglalta [[Évora|Évorát]], és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat. |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
* [http://www.portugal.bz/history/index.php?history=5 Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal] |
* [http://www.portugal.bz/history/index.php?history=5 Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal] |
||
* [http://www.historyfiles.co.uk/KingListsEurope/IberiaPortugal.htm Kingdoms of Iberia] |
* [http://www.historyfiles.co.uk/KingListsEurope/IberiaPortugal.htm Kingdoms of Iberia] |
||
* [http://virts.rootsweb.ancestry.com/~cousin/html/p316.htm#i9036 ancestry.com] |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
*http://www.homar.org/genealog/ |
* http://www.homar.org/genealog/ |
||
*http://www.genealogie-mittelalter.de/ |
* http://www.genealogie-mittelalter.de/ |
||
{| align="center" cellpadding="2" border="2" |
{| align="center" cellpadding="2" border="2" |
A lap 2009. július 23., 06:22-kori változata
A Kantábriai-házból származó II. Ordoño (873–924) először Galícia királya (910–924), majd León királya (914–924) volt. Apja III. (Nagy) Alfonz (848?–910), Asztúria királya (866–910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.
III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiai – García (871?–914), Ordoño és Fruela (875–925) – lázongásaival. A gyermekeket édesanyjuk, Jimena (849?–912) is támogatta. (Ő az Arista-Íñiga-házból származó García Íñiguez (810?–882) Pamplona/Navarra királyának (860–882) a leánya és Fortun Garcés (825?–905) Pamplona/Navarra királyának (882–905) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül belefáradt a konfliktusba, és a polgárháborút elkerülendő 910-ben lemondott e három fia javára, birodalmát felosztotta közöttük, majd még ugyanebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül I. García leóni király (910–914), II. Ordoño Galicia királya és leóni király, II. Fruela Asztúria királya (910–925) és később León királya (924–925) lett.
II. Ordoño még galiciai királyként 913-ban visszafoglalta Évorát, és ezzel minden korábbinál délebbre szorította a mórokat.
A leóni királyság trónjára 914-ben bátyja, a gyermektelen I. García halála után került. 916-ban, Talavera mellett vereséget szenvedett a móroktól, majd szövetkezett a [[Ximena-ház]gból származó I. Sanchóval (?–925), Pamplona/Navarra királyával (905–925), és 917-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodó leánya, Sancha (?–959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban, a valdejunquerai csatában ismét a mórok győztek, és a király ezután kivégeztette a felelőssé tett kasztíliai grófokat. Később egy sikeres támadással megszerezte a móroktól La Rioja területét, királysága azonban továbbra is sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak: a Córdobai Emirátus az Omajjád-dinasztiából származó, rendkívül energikus III. Abd Al-Rahmán (891–961) uralma alatt élte fénykorát; ekkor lett az emirátusból Córdobai Kalifátus.
II. Ordoñónak három, első feleségétől, Elvira Menéndeztől, Hermenegildo Gutierrez galíciai gróf és felesége, Ermesinda lányától született fia is király lett:
- Sáncho Ordoñez (895?–929) Galicia királya (925–929),
- IV. (Szerzetes) Alfonz (897?–933) León királya (925–931) és
- II. Ramiro (898?–951) szintén León királya.
Ez a tény, valamint az, hogy a Leóni Királyság trónján II. Ordoñót öccse, II. Fruela követte, komoly belső feszültségekhez vezetett a királyságban.
Források
- Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
- Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
- Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
- Portugal.bz: 5th Period - First County of Portugal
- Kingdoms of Iberia
- ancestry.com
Külső hivatkozások
Előd: III. Nagy Alfonz |
Galícia királya | Utód: II. Asztúriai Fruela |
Előd: I. García |
León királya |