„Vicebszk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. június 25., 16:02-kori változata

Vicebszk vagy Vityebszk (oroszul Витебск, belarusz nyelven Віцебск, lengyelül Witebsk) járási jogú nagyváros Fehéroroszország északi részén, a Vicebszki terület és a Vicebszki járás székhelye, az ország 4. legnépesebb városa.

2006-ban 342,2 ezer lakosa volt. Minszktől 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a Nyugati-Dvina, a Lucsesza és a Vityba folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.

Történelem

A Krivics törzsszövetség településeként 974-ben alapították, első írásos említése egy 1021-es évkönyben található. A Polocki Fejedelemséghez tartozott a 12. századig, amikor megalakult az önálló Vityebszki Fejedelemség. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. 1320-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az 1623-as felkelés volt. 1772-ben Oroszországhoz került; 1796-ban a Belorusz Kormányzóság, majd 1802-től a Vityebszki Kormányzóság székhelye lett. A 20. század elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, 1913-ban 109 ezer lakosa volt. 1898-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A 19. század végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), 1897-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete (bund), 1903-ban pedig a kommunista OSZDMP szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban 1905 októberében a sztrájkmozgalom élére.

Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban 1917. november 9-én alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke (Markovscsina) iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. 1944. június 26-án szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az 1939-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az 1960-as évek végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a Szovjetunió egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. 1991 januárjában tartották az első Marc Chagall fesztivált, 1992 júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a Szlavjanszkij Bazar szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.

Gazdaság

Vicebszk fontos ipari központ, 2 nagy szerszámgépgyára traktoralkatrészeket és fogaskerék-megmunkáló gépeket állít elő. Jelentős ipari ágazat a televíziógyártás (a Vityaz márkájú televíziókészülékek az egész egykori Szovjetunióban ismertek). A textilipart a lenfeldolgozó üzem és a szőnyegkombinát képviseli, sokoldalú élelmiszeripara és fafeldolgozásó ipara is van. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, folyami kikötő a Nyugati-Dvinán.

Látnivalók

A város egyik legjellegzetesebb épülete az 1775-ben épült városháza (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a 12. században épült Blagovescsenszkij-templom, az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt Alekszandr Nyevszkij fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a Szt. Barbara-templomot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor Szentháromság-templomát (Troickij, 1760) és a Pokrovszkij-templomot (1760). A 18. század közepén klasszicista stílusban épült egykori Kormányzói palotában ünnepelte 1812-ben Napóleon 43. születésnapját. A palota előtt 1912-ben felállított obeliszk a napóeloni háborúk emlékét őrzi. Múzeumai közül a honismereti és a Marc Chagall-emlékműzeumot, valamint a képtárat kell megemlíteni. Marc Chagall szülőháza ma szintén múzeum.

Testvérvárosok

Frankfurt (Oder), Németország

Külső hivatkozások

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Vicebszk''' vagy '''Vityebszk''' (oroszul '''Витебск''',  belarusz nyelven '''Віцебск''', lengyelül '''Witebsk''') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[Fájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.
+'''Vicebszk''' vagy '''Vityebszk''' (oroszul '''Витебск''', belarusz nyelven '''Віцебск''', lengyelül '''Witebsk''') járási jogú nagyváros [[Fehéroroszország]] északi részén, a [[Vicebszki terület]] és a [[Vicebszki járás]] székhelye, az ország 4. legnépesebb városa. [[Fájl:Wizebsk-pos.jpg|bélyegkép|Vicebszk Fehéroroszország térképén]][[2006]]-ban 342,2 ezer lakosa volt. [[Minszk]]től 273 km-re (közúton) északkeletre fekszik a [[Nyugati-Dvina]], a ''Lucsesza'' és a ''Vityba'' folyók összefolyásánál, ez utóbbiról kapta a nevét is.
 [[Fájl:Coat of Arms of Viciebsk, Belarus.png|bélyegkép|balra|Vicebszk címere]]
 [[Fájl:Vitebsk street.jpg|bélyegkép|jobbra|Vicebszk belvárosa, a Lenin utca]]
-==Történelem==
+== Történelem ==
-A Krivics törzsszövetség településeként [[974]]-ben alapították, első írásos említése egy [[1021]]-es évkönyben található. A [[Polock|Polocki Fejedelemséghez]] tartozott a [[12. század]]ig, amikor megalakult az önálló ''Vityebszki Fejedelemség''. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. [[1320]]-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az [[1623]]-as felkelés volt. [[1772]]-ben Oroszországhoz került; [[1796]]-ban a ''Belorusz Kormányzóság'', majd [[1802]]-től a ''Vityebszki Kormányzóság'' székhelye lett. A [[20. század]] elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, [[1913]]-ban 109 ezer lakosa volt. [[1898]]-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A [[19. század]] végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), [[1897]]-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete (''bund''), [[1903]]-ban pedig a kommunista [[Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt|OSZDMP]] szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban [[1905]] októberében a sztrájkmozgalom élére. [[Fájl:VitebskOldCity.jpg|bélyegkép|balra|Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca]] Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban [[1917]]. [[november 9.|november 9-én]] alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át.  A város környéke (''Markovscsina'') iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. [[1944]]. [[június 26.|június 26-án]] szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az [[1939]]-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az [[1960-as évek]] végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a [[Szovjetunió]] egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. [[1991]] januárjában tartották az első [[Marc Chagall]] fesztivált, [[1992]] júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a ''Szlavjanszkij Bazar'' szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.[[Fájl:BFC Vitebsk Zamkovaya str.jpg|bélyegkép|A Zamkovaja utca a 20. század elején]]
+A Krivics törzsszövetség településeként [[974]]-ben alapították, első írásos említése egy [[1021]]-es évkönyben található. A [[Polock|Polocki Fejedelemséghez]] tartozott a [[12. század]]ig, amikor megalakult az önálló ''Vityebszki Fejedelemség''. Ekkoriban – mivel több kereskedelmi út kereszteződésénél feküdt – vált fontos várossá. [[1320]]-ban a Litván Nagyfejedelemséghez került, majd később a lengyel-litván unió része lett. 1597-ben kapott magdeburgi városi jogokat. A katolikus vallási elnyomás ellen a város lakosai többször felkeltek, a legjelentősebb az [[1623]]-as felkelés volt. [[1772]]-ben Oroszországhoz került; [[1796]]-ban a ''Belorusz Kormányzóság'', majd [[1802]]-től a ''Vityebszki Kormányzóság'' székhelye lett. A [[20. század]] elejére az ország egyik legjelentősebb városa volt, [[1913]]-ban 109 ezer lakosa volt. [[1898]]-ban a belorusz városok közül elsőként Vicebszkben indult meg a villamosközlekedés. A [[19. század]] végén gyorsan fejlődött a munkásmozgalom (ekkoriban a város legnagyobb üzeme a belga befektető által alapított „Dvina“ lenszövő volt), [[1897]]-ben a zsidó kisiparosok (ekkoriban a város lakosságának ½-e zsidó volt) szervezete (''bund''), [[1903]]-ban pedig a kommunista [[Orosz Szociáldemokrata Munkáspárt|OSZDMP]] szervezet is megalakult. Ez utóbbi állt a városban [[1905]] októberében a sztrájkmozgalom élére. [[Fájl:VitebskOldCity.jpg|bélyegkép|balra|Vicebszk óvárosa, a Szuvorov utca]] Október 17-én a cári hatalom a kozák katonákkal verette szét a tüntető munkásokat. A városban [[1917]]. [[november 9.|november 9-én]] alakult meg a szovjethatalom. A szovjet időkben gyors iparosítás kezdődött, elsősorban a textilipar fejlődött gyorsan, de a fafeldolgozó ipar és a szerszámgépgyártás is gyors fejlődésen ment át. A város környéke (''Markovscsina'') iparosodott vidékké vált. A város jelentős része elpusztult a német megszállás (1941-1944) alatt. [[1944]]. [[június 26.|június 26-án]] szabadult fel a város, nagy része az ostrom alatt pusztult el. Az [[1939]]-ben még 167,4 ezer lakosságú város teljesen elnéptelenedett, lakossága elmenekült és csak az [[1960-as évek]] végére érte el háború előtti lélekszámát. A háború után a megsemmisült ipari üzemeket már 1950-re helyreállították. A háború után új üzemek létesültek (a [[Szovjetunió]] egyik legnagyobb házgyára, szőnyegkombinát stb.). Az 1970-es évektől az 1990-es évekig a város lakosságát kétszeresére növelte a falusi lakosság beáramlásával. [[1991]] januárjában tartották az első [[Marc Chagall]] fesztivált, [[1992]] júniusában pedig felavatták a város híres szülöttének emlékművét. 1992 óta a ''Szlavjanszkij Bazar'' szláv zenei fesztivál színhelye. Napjainkban Vicebszket az ország kulturális fővárosaként is emlegetik.[[Fájl:BFC Vitebsk Zamkovaya str.jpg|bélyegkép|A Zamkovaja utca a 20. század elején]]
-==Gazdaság==
+== Gazdaság ==
 Vicebszk fontos ipari központ, 2 nagy szerszámgépgyára traktoralkatrészeket és fogaskerék-megmunkáló gépeket állít elő. Jelentős ipari ágazat a televíziógyártás (a ''Vityaz'' márkájú televíziókészülékek az egész egykori Szovjetunióban ismertek). A textilipart a lenfeldolgozó üzem és a szőnyegkombinát képviseli, sokoldalú élelmiszeripara és fafeldolgozásó ipara is van. A város jelentős közúti és vasúti csomópont, folyami kikötő a Nyugati-Dvinán.
-==Látnivalók==
+== Látnivalók ==
 [[Fájl:Vitebsk cityhall oct 2005.jpg|bélyegkép|A régi vicebszki városháza]]
 A város egyik legjellegzetesebb épülete az [[1775]]-ben épült ''városháza'' (ratusa), amely ma a történelmi múzeumnak ad otthont. Számos temploma közül a legértékesebb a [[12. század]]ban épült ''Blagovescsenszkij-templom'', az ország egyik legrégebbi műemléke a Nyugati-Dvina partján (a legenda szerint itt volt [[Alekszandr Nyevszkij]] fejedelem esküvője). Meg kell említeni még a ''Szt. Barbara-templom''ot (1884-1885), a Kazanszkaja-monostor ''Szentháromság-templom''át (Troickij, 1760) és a ''Pokrovszkij-templom''ot (1760). A 18. század közepén klasszicista stílusban épült egykori ''Kormányzói palotá''ban ünnepelte 1812-ben [[Bonaparte Napóleon|Napóleon]] 43. születésnapját. A palota előtt 1912-ben felállított obeliszk a napóeloni háborúk emlékét őrzi. Múzeumai közül a honismereti és a Marc Chagall-emlékműzeumot, valamint a képtárat kell megemlíteni. [[Marc Chagall]] szülőháza ma szintén múzeum.
-==Testvérvárosok==
+== Testvérvárosok ==
 {{Zászló|Németország}} [[Frankfurt (Oder)]], [[Németország]]
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
 *[http://globus.tut.by/vitebsk/index.htm Látnivalók (oroszul)]
 *[http://w3.vitebsk.by/ Városi információs portál (oroszul)]
@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 [[it:Vicebsk]]
 [[ja:ヴィチェプスク]]
+[[ka:ვიტებსკი]]
 [[ko:비쳅스크]]
 [[la:Vitebscum]]