„Patkóbél” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TXiKiBoT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bg:Дванадесетопръстник
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: cy:Dwodenwm; kozmetikai változtatások
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Gray1100.png|bélyegkép|A '''patkóbél''' és hasnyálmirigy elölről ''(a patkóbél és hasnyálmirigy elülső falának részleges eltávolítása után)'']]
[[Fájl:Gray1100.png|bélyegkép|A '''patkóbél''' és hasnyálmirigy elölről ''(a patkóbél és hasnyálmirigy elülső falának részleges eltávolítása után)'']]
[[Kép:Gray1099.png|bélyegkép|Patkóbél és hasnyálmirigy hátulról]]
[[Fájl:Gray1099.png|bélyegkép|Patkóbél és hasnyálmirigy hátulról]]


A '''duodenum''' (patkóbél, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) az emésztőcsatorna része, egy patkó alakú, üreges szerv, amely a [[gyomor|gyomrot]] az éhbéllel ([[jejunum]]) köti össze. A [[vékonybél]] első és legrövidebb szakasza. A [[pylorus]]t követő ''bulbus duodeni''-vel kezdődik és a [[Treitz-szalag]]nál ér véget.
A '''duodenum''' (patkóbél, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) az emésztőcsatorna része, egy patkó alakú, üreges szerv, amely a [[gyomor|gyomrot]] az éhbéllel ([[jejunum]]) köti össze. A [[vékonybél]] első és legrövidebb szakasza. A [[pylorus]]t követő ''bulbus duodeni''-vel kezdődik és a [[Treitz-szalag]]nál ér véget.


==Etimológia==
== Etimológia ==
A ''duodenum'' szó a latin ''duodenum digitorum'' kifejezésből ered, jelentése ''12 ujjnyi szélesség''. Az egyik magyar elnevezés is innen ered.
A ''duodenum'' szó a latin ''duodenum digitorum'' kifejezésből ered, jelentése ''12 ujjnyi szélesség''. Az egyik magyar elnevezés is innen ered.
A patkóbél a bélszakasz alakjára, a nyombél a bélszakasz tápláléktovábbító mozgására, míg az epésbél az epeút ebbe a bélszakaszba történő beömlésére utal.
A patkóbél a bélszakasz alakjára, a nyombél a bélszakasz tápláléktovábbító mozgására, míg az epésbél az epeút ebbe a bélszakaszba történő beömlésére utal.


==Embriológia==
== Embriológia ==
A duodenum suprapapillaris része ([[Vater-papilla]] feletti) az előbélből, az infrapapillaris rész ([[Vater-papilla]] alatti) a középbélből fejlődik ki. A vérellátása is ez szerint tagozódik: a suprapapillaris részt a [[truncus coeliacus]] látja el vérrel, az infrapapillaris részt az '''[[arteria mesenterica superior]]'''.
A duodenum suprapapillaris része ([[Vater-papilla]] feletti) az előbélből, az infrapapillaris rész ([[Vater-papilla]] alatti) a középbélből fejlődik ki. A vérellátása is ez szerint tagozódik: a suprapapillaris részt a [[truncus coeliacus]] látja el vérrel, az infrapapillaris részt az '''[[arteria mesenterica superior]]'''.


==Tájanatómia==
== Tájanatómia ==
[[Kép:Gray1056.png|bélyegkép|Patkóbél és hasnyálmirigy tájanatómiája]]
[[Fájl:Gray1056.png|bélyegkép|Patkóbél és hasnyálmirigy tájanatómiája]]
A patkóbél majdnem teljesen a [[retroperitoneum]]ban helyezkedik el (tér a parietális peritoneum és a posterior hasfal izmai és csontjai között). A duodenum patkó alakban körbefogja a hasnyálmirigy fejét.
A patkóbél majdnem teljesen a [[retroperitoneum]]ban helyezkedik el (tér a parietális peritoneum és a posterior hasfal izmai és csontjai között). A duodenum patkó alakban körbefogja a hasnyálmirigy fejét.


==Méretek==
== Méretek ==
*Hossza: 25-30 cm
*Hossza: 25-30 cm


26. sor: 26. sor:
*D3 a mesenterica superior erek kereszteződésénél
*D3 a mesenterica superior erek kereszteződésénél


==Anatómia==
== Anatómia ==
A patkóbelet négy részre lehet felosztani. Az első három szakasz alkotja a patkó, vagy "C" alakot.
A patkóbelet négy részre lehet felosztani. Az első három szakasz alkotja a patkó, vagy "C" alakot.
===Első szakasz===
=== Első szakasz ===
[[Kép:Gray1050.png|bélyegkép|A [[gyomor]] belseje (a patkóbél a bal felső sarokban található)]]
[[Fájl:Gray1050.png|bélyegkép|A [[gyomor]] belseje (a patkóbél a bal felső sarokban található)]]


Az '''első vagy felső szakasz''' (''D1, pars horisontalis superior'') a gyomorkapu ([[pylorus]]) patkóbél felőli végével kezdődik, ez a ''pars cranalis''. Innen laterásian (oldalsó irányban) halad jobbra, fel és hátrafele, körülbelül 5 cm-t, ezután egy éles görbületet képez lefelé (így alkotja a ''pars ascendens duodeni''t), az első patkóbéli görbület irányába (''flexura duodeni cranialis''). Az első szakaszt teljesen hashártya borítja. A duodenum kezdeti tágult részét '''bulbus duodeni'''nek nevezik.
Az '''első vagy felső szakasz''' (''D1, pars horisontalis superior'') a gyomorkapu ([[pylorus]]) patkóbél felőli végével kezdődik, ez a ''pars cranalis''. Innen laterásian (oldalsó irányban) halad jobbra, fel és hátrafele, körülbelül 5 cm-t, ezután egy éles görbületet képez lefelé (így alkotja a ''pars ascendens duodeni''t), az első patkóbéli görbület irányába (''flexura duodeni cranialis''). Az első szakaszt teljesen hashártya borítja. A duodenum kezdeti tágult részét '''bulbus duodeni'''nek nevezik.


===Második szakasz===
=== Második szakasz ===
A '''második (leszálló) szakasz''' (''D2'', ''pars descendens duodeni'') az első patkóbél görbületnél kezdődik.
A '''második (leszálló) szakasz''' (''D2'', ''pars descendens duodeni'') az első patkóbél görbületnél kezdődik.


40. sor: 40. sor:
A hasnyálmirigy nagy vezetéke (Wirsung-vezeték, ''ductus pancreaticus major'') és az epevezeték ([[ductus choledochus]]) a leszálló szakaszba lép be. Ez a két vezeték egy szalagban foglaltan haladnak egy nyálkahártya kitüremkedésnek megfelelően lépnek be (''papilla duodeni major''). A hasnyálmirigy mellék vezetéke (Santorini-vezeték, ''ductus pancreaticus minor'') külön nyíláson az előbbi felett szájazik a duodenumba a ''papilla duodeni minor'' szintjében.
A hasnyálmirigy nagy vezetéke (Wirsung-vezeték, ''ductus pancreaticus major'') és az epevezeték ([[ductus choledochus]]) a leszálló szakaszba lép be. Ez a két vezeték egy szalagban foglaltan haladnak egy nyálkahártya kitüremkedésnek megfelelően lépnek be (''papilla duodeni major''). A hasnyálmirigy mellék vezetéke (Santorini-vezeték, ''ductus pancreaticus minor'') külön nyíláson az előbbi felett szájazik a duodenumba a ''papilla duodeni minor'' szintjében.


===Harmadik szakasz===
=== Harmadik szakasz ===
A '''harmadik (alsó/haránt) szakasz''' (''D3'', ''pars transversa/horisontalis inferior'') második görbületnél kezdődik.
A '''harmadik (alsó/haránt) szakasz''' (''D3'', ''pars transversa/horisontalis inferior'') második görbületnél kezdődik.


Haránt irányban balra tart, elülső felszíne keresztezi az arteria és vena mesenterica superiort, hátulsó felszíne, pedig az alsó üres visszeret ([[Vena cava inferior]]), az [[aorta (anatomia)|aortát]] és a [[Gerinc (biológia)|gerinc]]et.
Haránt irányban balra tart, elülső felszíne keresztezi az arteria és vena mesenterica superiort, hátulsó felszíne, pedig az alsó üres visszeret ([[Vena cava inferior]]), az [[aorta (anatomia)|aortát]] és a [[Gerinc (biológia)|gerincet]].


===Negyedik szakasz===
=== Negyedik szakasz ===
[[Kép:Gray1041.png|bélyegkép|A patkó- és [[éhbél]]]]
[[Fájl:Gray1041.png|bélyegkép|A patkó- és [[éhbél]]]]
A '''negyedik (felszálló) szakasz''' (''D4'', ''pars ascendens duodeni'') felfelé halad, a [[hasnyálmirigy]] alsó széléig, azután elülső irányban görbületet képez ''(flexura duodenojejunalis)'' és [[éhbél]]ben folytatódik.
A '''negyedik (felszálló) szakasz''' (''D4'', ''pars ascendens duodeni'') felfelé halad, a [[hasnyálmirigy]] alsó széléig, azután elülső irányban görbületet képez ''(flexura duodenojejunalis)'' és [[éhbél]]ben folytatódik.


A hajlatot körbeveszi a hashártya izomrostokat tartalmazó redője, a [[Treitz-szalag]].
A hajlatot körbeveszi a hashártya izomrostokat tartalmazó redője, a [[Treitz-szalag]].


==Ér- és idegellátása==
== Ér- és idegellátása ==
===Vérellátás===
=== Vérellátás ===
[[Kép:Gray533.png|bélyegkép|Patkóbél, hasnyálmirigy és gyomor vérellátása]]
[[Fájl:Gray533.png|bélyegkép|Patkóbél, hasnyálmirigy és gyomor vérellátása]]
Két fő ág látja el, amelyek gazdagon képeznek egymással anasztomózis.
Két fő ág látja el, amelyek gazdagon képeznek egymással anasztomózis.


71. sor: 71. sor:
:A '''duodenum terminalis szakasza''' (D3, D4) vérellátása szegényes, ezért a beavatkozások ezen a részen kockázatosak.
:A '''duodenum terminalis szakasza''' (D3, D4) vérellátása szegényes, ezért a beavatkozások ezen a részen kockázatosak.


===Vénás elvezetés===
=== Vénás elvezetés ===
[[Kép:Gray591.png|bélyegkép|Hasüregi szervek vénás keringése]]
[[Fájl:Gray591.png|bélyegkép|Hasüregi szervek vénás keringése]]
A vénák lényegében az artériás árkádokat követik és a [[vena portae|v. portae]]ba vezetik a vért.
A vénák lényegében az artériás árkádokat követik és a [[vena portae|v. portaeba]] vezetik a vért.
*'''v. pancreaticoduodenalis superior anterior''' (» [[vena gastroepiploica dextra|v. gastroepiploica dextra]] » [[vena mesenterica superior|v. mesenterica superior]] » [[v. portae]])
*'''v. pancreaticoduodenalis superior anterior''' (» [[vena gastroepiploica dextra|v. gastroepiploica dextra]] » [[vena mesenterica superior|v. mesenterica superior]] » [[v. portae]])
*'''v. pancreaticoduodenalis superior posterior''' (» [[vena portae|v. portae]])
*'''v. pancreaticoduodenalis superior posterior''' (» [[vena portae|v. portae]])
79. sor: 79. sor:
*'''v. pancreaticoduodenalis inferior posterior''' (» [[vena mesenterica superior|v. mesenterica superior]] » [[vena portae|v. portae]])
*'''v. pancreaticoduodenalis inferior posterior''' (» [[vena mesenterica superior|v. mesenterica superior]] » [[vena portae|v. portae]])


===Nyirokkeringés===
=== Nyirokkeringés ===
A nyirok drénezése két fő nyirokcsomó lánc irányába történik:
A nyirok drénezése két fő nyirokcsomó lánc irányába történik:
*'''Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis superiores''' (» nodi lymphatici hepatici, az a. gastroduodenale mentén helyezkednek el)
*'''Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis superiores''' (» nodi lymphatici hepatici, az a. gastroduodenale mentén helyezkednek el)
*'''Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis inferiores''' (» nodi lymphatici mesenterici superiores, az a. mesenterica superior mentén)
*'''Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis inferiores''' (» nodi lymphatici mesenterici superiores, az a. mesenterica superior mentén)


===Beidegzés===
=== Beidegzés ===
'''Szimpatikus''':
'''Szimpatikus''':
;*'''[[plexus coeliacus]]''', a duodenum felső szakaszát
;*'''[[plexus coeliacus]]''', a duodenum felső szakaszát
;*'''[[plexus mesentericus superior]]''', duodenum alsó szakaszát
;*'''[[plexus mesentericus superior]]''', duodenum alsó szakaszát
'''Paraszimpatikus''': '''[[nervus vagus]]'''
'''Paraszimpatikus''': '''[[nervus vagus]]'''


==Szövettan==
== Szövettan ==
[[Kép:Gray1058.png|bélyegkép|Duodenum szövettani képe]]
[[Fájl:Gray1058.png|bélyegkép|Duodenum szövettani képe]]
'''Mucosa''': egyrétegű hengerhám béleli.
'''Mucosa''': egyrétegű hengerhám béleli.
*Lieberkühn-mirigyek: lamina propriában helyezkednek el
*Lieberkühn-mirigyek: lamina propriában helyezkednek el
104. sor: 104. sor:
'''Serosa''': visceralis peritoneumnak felel meg. Ez a duodenum első szakaszának 2/3-át fedi teljesen, a többi részen csak az elülső felszínét.
'''Serosa''': visceralis peritoneumnak felel meg. Ez a duodenum első szakaszának 2/3-át fedi teljesen, a többi részen csak az elülső felszínét.


==Fiziológia==
== Fiziológia ==
A duodenumba beömlő [[epe]] és [[hasnyál]] a [[gyomor]]ból érkező táplálékkal keveredik. Itt folytatódik a [[gyomor]]ban megkezdett [[emésztés]], és a tápanyagok [[felszívódás]]a. A patkóbél részt vesz a szomszédos szervek működésének szabályozásában. Itt termelődik a kolecisztokinin (CCK), amely az [[epehólyag]] kiürülését idézi elő, chemo-, ozmoreceptorokon, valamint idegi és humorális úton szabályozza a gyomor savelválasztását. A szabályozásnak a célja az, hogy a vékonybélbe haladó táplálék az emésztőnedvekkel egyenletesen keveredjen, vegyhatása 0 körüli (semleges) legyen és izotóniás.
A duodenumba beömlő [[epe]] és [[hasnyál]] a [[gyomor]]ból érkező táplálékkal keveredik. Itt folytatódik a [[gyomor]]ban megkezdett [[emésztés]], és a tápanyagok [[felszívódás]]a. A patkóbél részt vesz a szomszédos szervek működésének szabályozásában. Itt termelődik a kolecisztokinin (CCK), amely az [[epehólyag]] kiürülését idézi elő, chemo-, ozmoreceptorokon, valamint idegi és humorális úton szabályozza a gyomor savelválasztását. A szabályozásnak a célja az, hogy a vékonybélbe haladó táplálék az emésztőnedvekkel egyenletesen keveredjen, vegyhatása 0 körüli (semleges) legyen és izotóniás.


==Források==
== Források ==
*Seres-Sturm L., Costache M. – Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001, 81-90 o.
*Seres-Sturm L., Costache M. – Anatomia abdomenului, Târgu Mureş, 2001, 81-90 o.
*Littmannn I. – Sebészeti műtéttan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977, 421 o.
*Littmannn I. – Sebészeti műtéttan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1977, 421 o.
124. sor: 124. sor:
[[ca:Duodè]]
[[ca:Duodè]]
[[cs:Dvanáctník]]
[[cs:Dvanáctník]]
[[cy:Dwodenwm]]
[[da:Tolvfingertarm]]
[[da:Tolvfingertarm]]
[[de:Duodenum]]
[[de:Duodenum]]

A lap 2009. június 23., 23:58-kori változata

A patkóbél és hasnyálmirigy elölről (a patkóbél és hasnyálmirigy elülső falának részleges eltávolítása után)
Patkóbél és hasnyálmirigy hátulról

A duodenum (patkóbél, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) az emésztőcsatorna része, egy patkó alakú, üreges szerv, amely a gyomrot az éhbéllel (jejunum) köti össze. A vékonybél első és legrövidebb szakasza. A pylorust követő bulbus duodeni-vel kezdődik és a Treitz-szalagnál ér véget.

Etimológia

A duodenum szó a latin duodenum digitorum kifejezésből ered, jelentése 12 ujjnyi szélesség. Az egyik magyar elnevezés is innen ered. A patkóbél a bélszakasz alakjára, a nyombél a bélszakasz tápláléktovábbító mozgására, míg az epésbél az epeút ebbe a bélszakaszba történő beömlésére utal.

Embriológia

A duodenum suprapapillaris része (Vater-papilla feletti) az előbélből, az infrapapillaris rész (Vater-papilla alatti) a középbélből fejlődik ki. A vérellátása is ez szerint tagozódik: a suprapapillaris részt a truncus coeliacus látja el vérrel, az infrapapillaris részt az arteria mesenterica superior.

Tájanatómia

Patkóbél és hasnyálmirigy tájanatómiája

A patkóbél majdnem teljesen a retroperitoneumban helyezkedik el (tér a parietális peritoneum és a posterior hasfal izmai és csontjai között). A duodenum patkó alakban körbefogja a hasnyálmirigy fejét.

Méretek

  • Hossza: 25-30 cm
  • Szélessége: 4 cm
  • Tágulatok:
  • D1 kezdeti szakasza, a bulbus duodeni (ampulla)
  • D2 Vater-papilla (ampulla Vateri) feletti részen
  • Szűkületek:
  • D2 Vater-papilla magasságában
  • D3 a mesenterica superior erek kereszteződésénél

Anatómia

A patkóbelet négy részre lehet felosztani. Az első három szakasz alkotja a patkó, vagy "C" alakot.

Első szakasz

A gyomor belseje (a patkóbél a bal felső sarokban található)

Az első vagy felső szakasz (D1, pars horisontalis superior) a gyomorkapu (pylorus) patkóbél felőli végével kezdődik, ez a pars cranalis. Innen laterásian (oldalsó irányban) halad jobbra, fel és hátrafele, körülbelül 5 cm-t, ezután egy éles görbületet képez lefelé (így alkotja a pars ascendens duodenit), az első patkóbéli görbület irányába (flexura duodeni cranialis). Az első szakaszt teljesen hashártya borítja. A duodenum kezdeti tágult részét bulbus duodeninek nevezik.

Második szakasz

A második (leszálló) szakasz (D2, pars descendens duodeni) az első patkóbél görbületnél kezdődik.

Lefele halad gerinc jobb oldalán az ágyéki (lumbalis) L1 és L4 csigolya között, ezután egy éles görbületet képez balra (flexura duodeni caudalis), ami a leszálló szakasz vége.

A hasnyálmirigy nagy vezetéke (Wirsung-vezeték, ductus pancreaticus major) és az epevezeték (ductus choledochus) a leszálló szakaszba lép be. Ez a két vezeték egy szalagban foglaltan haladnak egy nyálkahártya kitüremkedésnek megfelelően lépnek be (papilla duodeni major). A hasnyálmirigy mellék vezetéke (Santorini-vezeték, ductus pancreaticus minor) külön nyíláson az előbbi felett szájazik a duodenumba a papilla duodeni minor szintjében.

Harmadik szakasz

A harmadik (alsó/haránt) szakasz (D3, pars transversa/horisontalis inferior) második görbületnél kezdődik.

Haránt irányban balra tart, elülső felszíne keresztezi az arteria és vena mesenterica superiort, hátulsó felszíne, pedig az alsó üres visszeret (Vena cava inferior), az aortát és a gerincet.

Negyedik szakasz

A patkó- és éhbél

A negyedik (felszálló) szakasz (D4, pars ascendens duodeni) felfelé halad, a hasnyálmirigy alsó széléig, azután elülső irányban görbületet képez (flexura duodenojejunalis) és éhbélben folytatódik.

A hajlatot körbeveszi a hashártya izomrostokat tartalmazó redője, a Treitz-szalag.

Ér- és idegellátása

Vérellátás

Patkóbél, hasnyálmirigy és gyomor vérellátása

Két fő ág látja el, amelyek gazdagon képeznek egymással anasztomózis.

A duodenum két végének vérellátása sajátos:

A duodenum kezdeti szakaszának (bulbus duodeni) vérellátása:
A duodenum terminalis szakasza (D3, D4) vérellátása szegényes, ezért a beavatkozások ezen a részen kockázatosak.

Vénás elvezetés

Hasüregi szervek vénás keringése

A vénák lényegében az artériás árkádokat követik és a v. portaeba vezetik a vért.

Nyirokkeringés

A nyirok drénezése két fő nyirokcsomó lánc irányába történik:

  • Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis superiores (» nodi lymphatici hepatici, az a. gastroduodenale mentén helyezkednek el)
  • Nodi lymphatici pancreaticoduodenalis inferiores (» nodi lymphatici mesenterici superiores, az a. mesenterica superior mentén)

Beidegzés

Szimpatikus:

Paraszimpatikus: nervus vagus

Szövettan

Duodenum szövettani képe

Mucosa: egyrétegű hengerhám béleli.

  • Lieberkühn-mirigyek: lamina propriában helyezkednek el

Submucosa: laza rostos kötőszövet alkotja, benne mirigyek foglalnak helyet:

  • Brunner-mirigyek (duodenum-mirigyek, glandulae duodenales): bulbus duodeniben találhatók, alkalikus vegyhatású (pH 8-9) nyákot választanak ki.

Muscularis: két rétegben helyezkednek el a simaizom rostok

  • külső: hosszanti
  • belső: körkörös

Serosa: visceralis peritoneumnak felel meg. Ez a duodenum első szakaszának 2/3-át fedi teljesen, a többi részen csak az elülső felszínét.

Fiziológia

A duodenumba beömlő epe és hasnyál a gyomorból érkező táplálékkal keveredik. Itt folytatódik a gyomorban megkezdett emésztés, és a tápanyagok felszívódása. A patkóbél részt vesz a szomszédos szervek működésének szabályozásában. Itt termelődik a kolecisztokinin (CCK), amely az epehólyag kiürülését idézi elő, chemo-, ozmoreceptorokon, valamint idegi és humorális úton szabályozza a gyomor savelválasztását. A szabályozásnak a célja az, hogy a vékonybélbe haladó táplálék az emésztőnedvekkel egyenletesen keveredjen, vegyhatása 0 körüli (semleges) legyen és izotóniás.

Források