„MADI magyarországi csoportja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Niza (vitalap | szerkesztései) Szócikk létrehozása |
Niza (vitalap | szerkesztései) a →Kezdetek: hivatkozás javítása |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Kezdetek == |
== Kezdetek == |
||
A rendszerváltás után, a határok megnyíltával több jeles magyar képzőművész is eljutott nyugatra. Tudatosodott bennük, hogy a kassáki [[konstruktivista művészet|konstruktivista]] hagyományok, [[Moholy-Nagy|Moholy-Nagy |
A rendszerváltás után, a határok megnyíltával több jeles magyar képzőművész is eljutott nyugatra. Tudatosodott bennük, hogy a kassáki [[konstruktivista művészet|konstruktivista]] hagyományok, [[Moholy-Nagy László|Moholy-Nagy]], [[Victor Vasarely|Vasarely]], [[Nicolas Schöffer|Schöffer]], [[Péri László|Péri]] és [[Huszár Vilmos|Huszár]] öröksége részben egybeesik a Franciaországban, Olaszországban, az USA-ban és másutt is reneszánszát élő MADI törekvéseivel. A csoport megalakulásában az egyik legmeghatározóbb esemény az volt, amikor [[Saxon-Szász János]] 1992-ben meghívást kapott [[Párizs]]ba, a ''Visions d'Europe'' című kiállításra. Itt megismerkedett a [[MADI manifesztum|MADI-alapító]] [[Carmelo Arden Quin]]nel, akinek a hatása alá került. Néhány hónapi közös munka után, visszatérve Magyarországra, [[Dárdai Zsuzsa]]val megszervezte a csoportot. |
||
== Az első évek == |
== Az első évek == |
A lap 2009. június 19., 08:58-kori változata
MADI magyarországi csoportja az 1990-es években működött magyar képzőművészeti társaság, melynek tagjai a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzatának, a MADI-nak a szellemiségében alkottak.
Kezdetek
A rendszerváltás után, a határok megnyíltával több jeles magyar képzőművész is eljutott nyugatra. Tudatosodott bennük, hogy a kassáki konstruktivista hagyományok, Moholy-Nagy, Vasarely, Schöffer, Péri és Huszár öröksége részben egybeesik a Franciaországban, Olaszországban, az USA-ban és másutt is reneszánszát élő MADI törekvéseivel. A csoport megalakulásában az egyik legmeghatározóbb esemény az volt, amikor Saxon-Szász János 1992-ben meghívást kapott Párizsba, a Visions d'Europe című kiállításra. Itt megismerkedett a MADI-alapító Carmelo Arden Quinnel, akinek a hatása alá került. Néhány hónapi közös munka után, visszatérve Magyarországra, Dárdai Zsuzsaval megszervezte a csoportot.
Az első évek
A csoport kezdetben formális és intézményi keretek nélkül működött. Közös tevékenységük célja az volt, hogy megismertessék a hazai közönséget a MADI-val, továbbá hogy külföldön bemutassák örökségüket és hagyományaikat, valamint saját eredményeiket is. Ennek keretében számos közös kiállítást szerveztek itthon és külföldön, vagy vettek ilyeneken részt. Mivel a szocializmus időszakában a geometrikus művészet nem volt támogatott, így egyik fontos céljuk ennek hazai elismertetése is volt.
A kiállítások sorából kiemelkedik az 1995 júniusában - Moholy-Nagy születésének 100. évfordulóján – Győrött, a Vár-Art Galériában megrendezett Nemzetközi MADI Fesztivál. A fesztiválon a MADI szellemiségének megfelelően a képzőművészeti kiállítás mellett Reményi Attila zeneszerző MADI kompozíciójának ősbemutatója is hallható volt a Győri Ütőegyüttes előadásában.
Intézményesülés
1998-ban EURO-MADI címmel újabb nagyszabású művészeti fesztivált rendeztek Győrben, az alkalomra Carmelo Arden Quin és több más neves külföldi képzőművész is Magyarországra látogatott. A külföldi és hazai művészek képeket, objekteket ajánlottak fel egy leendő magyar gyűjtemény részére és árverést tartottak annak érdekében, hogy a gyűjtemény épülethez juthasson.
A fesztivállal egyidőben jelent meg a MADI art periodical első száma, valamint egy közös szitamappa, melyet Fajó János, Haász István, Saxon-Szász János, Bányász Éva és mások jegyeznek.
A kitűzött célok megvalósítása érdekében a magyar művészek létrehozták az alapítványi formában működő Nemzetközi Mobil MADI Múzeumot is.
A csoport napjainkban
Az ezredforduló után a csoport kötelékei lazultak. Volt, aki külföldön folytatta pályafutását, volt, aki függetlenségét féltette vagy a beskatulyázástól félt, a legfőbb ok azonban az intézményi működés volt. A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum mintegy félszáz hazai és külföldi kiállítást szervezett - ezek közül a legjelentősebb a 2006-os moszkvai SupreMADIsm volt -, több más mellett kiadta Sáry László Kassák és a MADI című lemezét, Carmelo Arden Quinről portréfilmet készített.