„2009-es európai parlamenti választás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a „Európai Parlament” kategória eltávolítva; „Európai parlamenti választások” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Bot: következő hozzáadása: zh:2009年歐洲議會選舉 |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
[[sl:Volitve v Evropski parlament 2009]] |
[[sl:Volitve v Evropski parlament 2009]] |
||
[[sv:Europaparlamentsvalet 2009]] |
[[sv:Europaparlamentsvalet 2009]] |
||
[[zh:2009年歐洲議會選舉]] |
|||
A lap 2009. június 8., 22:56-kori változata
 |
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2009. június 8. |
A 2009-es európai parlamenti választás az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között – Magyarországon június 7-én, vasárnap – választják meg az Európai Parlament új tagjait a 2009 és 2014 közötti időszakra.
Az európai parlamenti választás közvetlen, arányos rendszerű választás, melyet először 1979-ben választottak meg e rendszer alapján.
Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja meg saját EP-képviselőit. A választási alapelvek mellett csak a választás lehetséges időpontjait és az adott országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten (Magyarországon a 2004-ben megválasztott huszonnégy helyett huszonkettőre csökkent a megválasztható képviselők száma).
Szavazás időpontja
Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját az EP-képviselők közvetlen választásáról szóló 1976-os EGK-rendelet, valamint az ez alapján az első ilyen választást 1979. június 7-10-re kiíró 1978-as tanácsi döntés határozza meg. A szabályok szerint az Európai Közösség egy idősávot hirdet meg, amely megadott időszakon belül bármelyik napra eshet a választás, ennek eldöntését az egyes országok választási rendszere, hagyományai határozzák meg. 2009-ben június 4. és június 7. között határozták meg a választás lehetséges időpontjait, erről az Európai Tanács 2008. június 2-ái ülésén döntött.
Magyarországon a köztársasági elnöknek kell kitűznie a választást. Sólyom László köztársasági elnök 2009. március 26-án hozott határozatában június 7-ére, vasárnapra tűzte ki EP-választást. Több tagállam más időpontot és megoldást választott, például Hollandiában és Nagy-Britanniában csütörtökön, június 4-én szavaznak, Írországban pedig 5-én. Cipruson, Lettországban, Máltán és Szlovákiában június 6-ára, szombatra tűzték ki a választást. Csehországban és Olaszországban (a helyi rendszernek megfelelően) kétnapos lesz a választás.
Jogosultság
Az Európai Unió állampolgára a választáson bármely tagállamban szavazhat és bármely tagállamban megszavazható, amennyiben az adott tagállamban bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egységes életkori megkötés nincs, de általános, hogy a választás napjáig a tizennyolcadik életévüket betöltött személyek vehetnek részt a választáson (Ausztriában például tizenhat év a korhatár).
Magyarországon az Alkotmány határozza meg elsősorban a választási jogosultságot az EP-választásnál. Az Alkotmány 70. § (4) bekezdése szerint minden olyan, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti a jog a választáson való részvételre (aktív választójog). Ez vonatkozik a megválasztásra is (passzív választójog).
A szavazáson való részvétel másik feltétele még a választói névjegyzékbe történő felvétel, amelyről az EP-választás időpontjának kitűzése után a választópolgárok értesítést kaptak. Feltétel volt még, hogy nem álltak valamely általános kizárási ok alatt, melyet az Alkotmány 70. § (5) bekezdése szabályzott.
Indulók és feltételek
Mivel szeparáltan történik az Európai Parlament tagjainak megválasztása, ezért minden tagállamban eltérnek az indulók: a helyi pártok, pártszövetségek, választási pártok indulnak az arányos rendszer szerint kialakított pártlistákon. A bejutási küszöb általánosan az összes érvényesen leadott szavazat öt százaléka.
Általánosságban egy tagállam egy választókerületnek számít, de például Nagy-Britanniában, Olaszországban vagy Lengyelországban több választókerület is volt és az ottani eredmények arányában osztják szét a mandátumokat. Magyarországon egy választókerületnek számít és összesen tíz párt által állított nyolc lista indult a választáson.
