„Hajtány” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a képnévtér -> fájlnévtér |
linkek: - rendrakás |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Magyarországon kezdetben a háromkerekű hajtányok terjedtek el. Ezek az egyszerű szerkezetek egy kerékpárhoz hasonlítanak; evező mozdulatokkal, kézzel-lábbal hajthatók. Az eldőlést egy támasztókerék akadályozza meg, rudazatának módosításával bármilyen nyomtávolságú pályán használhatók. Súlyuk 50 kg körüli, így egy ember is a pályára tudja helyezni. |
Magyarországon kezdetben a háromkerekű hajtányok terjedtek el. Ezek az egyszerű szerkezetek egy kerékpárhoz hasonlítanak; evező mozdulatokkal, kézzel-lábbal hajthatók. Az eldőlést egy támasztókerék akadályozza meg, rudazatának módosításával bármilyen nyomtávolságú pályán használhatók. Súlyuk 50 kg körüli, így egy ember is a pályára tudja helyezni. |
||
[[Fájl:Pkvg.jpg|bélyegkép|PKVG (felújított)]] Motoros hajtányok nagyobb számban csak az ötvenes évektől terjedtek el vasútjainkon. Ekkor több üzem is ráállt a gyártásukra. Hasonló tervek alapján készültek normál és keskeny nyomközű változatban is. A szélvédővel is ellátott PVG-n (pályamesteri könnyű [[vágánygépkocsi]]) [[nyomtávolság]]tól függően 3-5 személy utazhat, szükség esetén pár talpfával, szerszámokkal együtt is. Hajtásukat az egykori Pannónia motorkerékpárból származó 250 cm³-es T5-ös blokk végzi. A hajtányokba kerülő motorblokkokat hátrameneti fokozattal is ellátták. A motor lánc közvetítésével hajtja az első tengelyt; a megállásról szalagfékek gondoskodnak. A hajtány súlypontjában lévő kiemelő szerkezettel lehet a járművet megfordítani. A csaknem féltonnás jármű megengedett sebessége 30 km óránként, de ennek akár a duplájára is képes; szinte minden idősebb pályamesternek van valami ezzel kapcsolatos „élménye”. |
[[Fájl:Pkvg.jpg|bélyegkép|PKVG (felújított)]] Motoros hajtányok nagyobb számban csak az ötvenes évektől terjedtek el vasútjainkon. Ekkor több üzem is ráállt a gyártásukra. Hasonló tervek alapján készültek normál és keskeny nyomközű változatban is. A szélvédővel is ellátott PVG-n (pályamesteri könnyű [[vágánygépkocsi]]) [[nyomtávolság]]tól függően 3-5 személy utazhat, szükség esetén pár talpfával, szerszámokkal együtt is. Hajtásukat az egykori [[Pannónia (motorkerékpár)|Pannónia motorkerékpárból]] származó 250 cm³-es T5-ös blokk végzi. A hajtányokba kerülő motorblokkokat hátrameneti fokozattal is ellátták. A motor lánc közvetítésével hajtja az első tengelyt; a megállásról szalagfékek gondoskodnak. A hajtány súlypontjában lévő kiemelő szerkezettel lehet a járművet megfordítani. A csaknem féltonnás jármű megengedett sebessége 30 km óránként, de ennek akár a duplájára is képes; szinte minden idősebb pályamesternek van valami ezzel kapcsolatos „élménye”. |
||
== Hajtányok ma == |
== Hajtányok ma == |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Hajtányok külföldön és itthon == |
== Hajtányok külföldön és itthon == |
||
Főleg német nyelvterületen elterjedt a megszüntetett vagy kisforgalmú vasútvonalakon a kézi- (lábhajtású) hajtányok bérelhetősége. |
Főleg német nyelvterületen elterjedt a megszüntetett vagy kisforgalmú vasútvonalakon a kézi- (lábhajtású) hajtányok bérelhetősége.<br> |
||
Magyarországhoz legközelebb a Felsőpulya (Oberpullendorf) és Haracsony (Horitschon) közötti szakaszon lehet hajtányokat bérelni.<br> |
|||
Idehaza [[Pest megye|Pest megyében]], a [[Királyréti Erdei Vasút|királyréti kisvasút]] végállomásán (Királyrét) próbálható ki milyen egy igazi kisvasúti hajtány. [[Fájl:Up2005 0816 130626 oberpullendorf.jpg|bélyegkép|Hajtányok Felsőpulyán]] |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commons|Category:Draisines}} |
{{commons|Category:Draisines}} |
||
* |
*[http://hajtany.znet.hu/hajtanyok/index.htm Hajtányok] |
||
* |
*[http://foma.freeweb.hu/drezina/index.htm Drezina(hajtány) túra képei] |
||
[http://www.hajtanypalya.hu Királyréti Hajtánypálya] |
*[http://www.hajtanypalya.hu www.hajtanypalya.hu - a [[Királyréti Hajtánypálya]]] |
||
*[http://www.draisinentour.at/index.php?id=12=&L=1 A sonnenlandi drezinatúra] |
|||
[[Királyréti Hajtánypálya]] |
|||
{{Portál|vasút}} |
{{Portál|vasút}} |
A lap 2009. március 9., 21:51-kori változata
A hajtány (drezina) kézi erővel működtetett vasúti jármű. Elterjedt a motoros hajtány is, mely általában valamely belsőégésű motorral működik. A motoros hajtányt vágánygépkocsinak is nevezik.
Rövidített idézet a Pallas Nagy Lexikonából
- Hajtány (draisin): A vasutak nyílt vonalának megvizsgálásakor a pályafenttartó közegek vagy beteget látogató pályaorvosok hajtányokon utazzák be szolgálati szakaszukat. A hajtány négykerekű jármű, melyet a középen álló négy munkás emeltyűknek előre-hátra tolásával hajt. A szerkezet működése egyszerű, csak azt jegyezzük meg, hogy az elérhető sebesség a pálya emelkedési viszonyaitól függ, vízszintes vonalon a hajtányok 15-20 km sebességgel is hajthatók. Ilyen hajtányt ma a vasúttörténeti parkban láthatunk. Néhány évtizeddel később a „szabályzat” már tömörebben fogalmaz: „A hajtány illetve kiskocsi lehet géperejű, vagy nem gépi erővel hajtott jármű. Emberi erővel a vágányból 3 perc alatt eltávolítható”
Hajtányok Magyarországon
Magyarországon kezdetben a háromkerekű hajtányok terjedtek el. Ezek az egyszerű szerkezetek egy kerékpárhoz hasonlítanak; evező mozdulatokkal, kézzel-lábbal hajthatók. Az eldőlést egy támasztókerék akadályozza meg, rudazatának módosításával bármilyen nyomtávolságú pályán használhatók. Súlyuk 50 kg körüli, így egy ember is a pályára tudja helyezni.
Motoros hajtányok nagyobb számban csak az ötvenes évektől terjedtek el vasútjainkon. Ekkor több üzem is ráállt a gyártásukra. Hasonló tervek alapján készültek normál és keskeny nyomközű változatban is. A szélvédővel is ellátott PVG-n (pályamesteri könnyű vágánygépkocsi) nyomtávolságtól függően 3-5 személy utazhat, szükség esetén pár talpfával, szerszámokkal együtt is. Hajtásukat az egykori Pannónia motorkerékpárból származó 250 cm³-es T5-ös blokk végzi. A hajtányokba kerülő motorblokkokat hátrameneti fokozattal is ellátták. A motor lánc közvetítésével hajtja az első tengelyt; a megállásról szalagfékek gondoskodnak. A hajtány súlypontjában lévő kiemelő szerkezettel lehet a járművet megfordítani. A csaknem féltonnás jármű megengedett sebessége 30 km óránként, de ennek akár a duplájára is képes; szinte minden idősebb pályamesternek van valami ezzel kapcsolatos „élménye”.
Hajtányok ma
Manapság ezek a járművek is lassan eltűnnek vasútjainkról, sorsuk legtöbbször a lángvágó, csak néhány példányt sikerül vasútbarátoknak megmenteni.
Az elmúlt tíz évben magyarországi amatőrök több házi építésű, elsősorban keskeny nyomközű hajtányt készítettek. Ezekkel a járművekkel a kisvasutak egyes rendezvényein lehet találkozni.
Hajtányok külföldön és itthon
Főleg német nyelvterületen elterjedt a megszüntetett vagy kisforgalmú vasútvonalakon a kézi- (lábhajtású) hajtányok bérelhetősége.
Magyarországhoz legközelebb a Felsőpulya (Oberpullendorf) és Haracsony (Horitschon) közötti szakaszon lehet hajtányokat bérelni.
Idehaza Pest megyében, a királyréti kisvasút végállomásán (Királyrét) próbálható ki milyen egy igazi kisvasúti hajtány.