„Páfosz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Пафос (город) |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
[[pt:Pafos (cidade)]] |
[[pt:Pafos (cidade)]] |
||
[[ro:Paphos]] |
[[ro:Paphos]] |
||
[[ru:Пафос (город)]] |
|||
[[sr:Пафос]] |
[[sr:Пафос]] |
||
[[sv:Pafos]] |
[[sv:Pafos]] |
A lap 2009. március 7., 14:38-kori változata
Páfosz | |
Név görögül | Πάφος |
Név törökül | Baf |
Közigazgatás | |
Ország | Ciprus |
Kerület | Paphos |
Rang | város, kerületközpont |
Polgármester | Savvas Vergas |
Irányítószám | 8100 |
Körzethívószám | 26 |
Népesség | |
Teljes népesség |
|
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″Koordináták: é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″ | |
Páfosz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Páfosz témájú médiaállományokat. |
Páfosz (görögül Πάφος, törökül Baf) Ciprus egyik városa, a Páfosz Közigazgatási Kerület központja. A város a Világörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik.
Fekvése
A város a sziget dél-nyugati partvonalán fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja.
Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra amit Kato-Páfoszként is neveznek.
Története
A Páfoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.
A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Páfosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Páfoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Páfoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül.
A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült.
A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult. Ezt utoljára az 1974-es polgárháború és török agresszió szakította meg, amikor a város súlyos károkat szenvedett.
Nevezetességei
- Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a velenceiek 1570-ben leromboltak, majd az ottománok részben újáépítettek
- Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, Világörökségi védelem alatt álló terület
- Római hullámtörő
- Szent Pál oszlopa
- Katakombák
- Királysírok a 4. századból
Irodalom
- Robert Bulmer: Ciprus (Cartographia, 1997)
- Suzanne Patterson: Ciprus (Welcome, 1996)