„Oka (Volga)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: fr:Oka (Volga) |
a Bot: következő hozzáadása: scn:Oka |
||
79. sor: | 79. sor: | ||
[[ro:Râul Oka]] |
[[ro:Râul Oka]] |
||
[[ru:Ока (приток Волги)]] |
[[ru:Ока (приток Волги)]] |
||
[[scn:Oka]] |
|||
[[sr:Ока (река)]] |
[[sr:Ока (река)]] |
||
[[sv:Oka]] |
[[sv:Oka]] |
A lap 2009. február 27., 17:55-kori változata
Oka | |
Közigazgatás | |
Országok | Oroszország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 1500 km |
Forrásszint | 226 m |
Vízhozam | 1300 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 245 000 km² |
Forrás | Közép-Orosz-hátság, Orjoli terület |
é. sz. 52° 21′ 45″, k. h. 36° 13′ 20″ | |
Torkolat | Volga |
é. sz. 56° 19′ 58″, k. h. 43° 59′ 04″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Oka (oroszul: Ока) – folyó Oroszország európai részén, a Volga legnagyobb jobb oldali mellékfolyója.
Nevének eredete lehet akár litván (aka – "forrás"), akár finnugor (joki – "folyó"), minthogy eredetileg felső folyásánál balti törzsek, középső és felső folyásánál finnugorok (mescserák, muromák) éltek.
Földrajz
Az Oka a központi fekvésű Orjoli, Tulai, Kalugai, Moszkvai, Rjazanyi, Vlagyimiri és Nyizsnyij Novgorodi területen folyik keresztül.
A Közép-Orosz-hátságon ered, eleinte észak felé, Kaluga városától kelet felé, majd északkelet felé folyik. A Moszkva-folyó torkolatától délkeleti, Rjazany után nagy kanyart téve északkeleti irányban halad és Nyizsnyij Novgorodnál ömlik a Volgába. Felső szakaszán szűk, mélyen bevágott völgyben folyik, esése viszonylag meredek. A Moszkva-folyó alatt lassú, alföldi jellegű folyóvá válik, sok kanyart és mellékágat képez. Kiterjedt, néhol 25-30 km széles völgyében mocsaras részek és kisebb tavak váltogatják egymást.. Vízszintje erősen ingadozó, főleg olvadékvizek táplálják. Tavasszal vonul le az éves vízmennyiség kb. 75%-a, de nyáron is előfordulnak a tavaszihoz hasonló intenzitású áradások. A folyó télen befagy, az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón április végén kezdődik.
A folyó a torkolattól Csekalin városig. kb. 1200 km-en át hajózható, de a sok zátony és sekélyes szakasz miatt rendszeres kotrásra van szükség. A hajózás elősegítésére a Moszkva-folyó torkolata alatt kb. 100 km-es szakaszon zsiliprendszert alakítottak ki.
Az Oka vízgyűjtője a lombos erdők övezetébe tartozik, de partjai mentén többnyire megművelt földek, szántók húzódnak. Az erdők pusztítása már a 17. században nagy erőkkel folyt. Égetéssel szereztek új megművelhető területeket, és a növekvő városok építéséhez is egyre több faanyagra volt szükség. A század második felében ezen a vidék jelentek meg az első oroszországi vasfeldolgozó manufaktúrák, melyek szintén rengeteg tűzifát emésztettek fel. A pusztítás olyan méreteket öltött, hogy 1703-ban cári rendelettel kellett megtiltani a mértéktelen erdőirtást, 50 év múlva pedig vasfeldolgozó üzemek létesítését Moszkva közelében. Később az erőteljes iparosítás az egész vízgyűjtő medencét megviselte. A folyó halban ma már nem olyan gazdag, mint akár egy évszázaddal ezelőtt, vizében jelenleg kb. 30 halfaj él.
Legfontosabb mellékfolyói: bal oldalon a Moszkva-folyó és a Kljazma, jobb oldalon a Moksa.
Városok
Az Oka az európai országrész központi vidékein folyik, partjain sok a jelentős és nagymultú város. Közülük a legnagyobbak: