„Kis-Duna” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép: |
[[Kép:vereknyei közúti híd.jpg|bélyegkép|250px|A Kis-Duna Vereknyénél]] |
||
A Csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, 135 km hosszan folyik a [[Csallóköz]], [[Európa]] legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), [[Pozsony]] alatt (Vereknyénél)ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezve. |
A Csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, 135 km hosszan folyik a [[Csallóköz]], [[Európa]] legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), [[Pozsony]] alatt (Vereknyénél)ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezve. |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-[[Duna]] medret [[Mária Terézia]] ásatta - kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását). |
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-[[Duna]] medret [[Mária Terézia]] ásatta - kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását). |
||
A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a [[Fekete-víz]] a [[Tőkés-patak]] és a [[Dudvág]]. [[Gúta|Gútánál]] folyik bele a [[Vág]], majd együtt vele [[Komárom]]nál a [[Duna|Dunába]] torkollik. |
A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a [[Fekete-víz]] a [[Tőkés-patak]] és a [[Dudvág]]. |
||
[[Kép:Kis-Duna torkolata.JPG|bélyegkép|250px|A Kis-Duna és a Vág összefolyása Gútánál]] |
|||
[[Gúta|Gútánál]] folyik bele a [[Vág]], majd együtt vele [[Komárom]]nál a [[Duna|Dunába]] torkollik. |
|||
A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a [[szürkegém]], a [[búbos vöcsök]], a [[vadkacsa]], a [[halászsas]] és a [[szárcsa]], az emlősök közül a [[vidra]], a [[pézsmapocok]], a [[hód]] és a [[nyest]], a halak közül pedig a [[harcsa]], a [[ponty]] és a [[csuka]] élnek itt. |
A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a [[szürkegém]], a [[búbos vöcsök]], a [[vadkacsa]], a [[halászsas]] és a [[szárcsa]], az emlősök közül a [[vidra]], a [[pézsmapocok]], a [[hód]] és a [[nyest]], a halak közül pedig a [[harcsa]], a [[ponty]] és a [[csuka]] élnek itt. |
||
A lap 2008. december 4., 09:36-kori változata
A Csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél)ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen Dunahidas községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezve.
E terület magyar nevének eredete összefügg a Csalló nevű Duna-ággal, amelyen a Kis-Duna értendő.
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-Duna medret Mária Terézia ásatta - kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását). A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a Fekete-víz a Tőkés-patak és a Dudvág.
Gútánál folyik bele a Vág, majd együtt vele Komáromnál a Dunába torkollik.
A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a szürkegém, a búbos vöcsök, a vadkacsa, a halászsas és a szárcsa, az emlősök közül a vidra, a pézsmapocok, a hód és a nyest, a halak közül pedig a harcsa, a ponty és a csuka élnek itt.
A Kis-Duna kiváló lehetőséget biztosít a víziturizmusra, kezdők és kisgyerekes családok számára egyaránt alkalmas. A turisták által legismertebb és valószínűleg leglátogatottabb táborozóhely Jókán a cölöpösmalom mellett található, ahol büfé-söröző is van.
A folyón számtalan cölöpösmalom volt korábban, ebből négy még ma is látható felújítva-újjáépítve, amelyek most múzeumként működnek ( Jókán, Tallóson és Pozsonyeperjesen).
Kisebb számban voltak a folyón úszó hajómalmok is, ezek közül már csak egy látható a gútai holtágban.
A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre. Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat, kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután másutt mindezt lerakta.
Külső hivatkozások
