„Kis-Duna” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
bővítés, helyesbítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Kis-Duna torkolata.JPG|bélyegkép|250px|A Kis-Duna |
[[Kép:Kis-Duna torkolata.JPG|bélyegkép|250px|A Kis-Duna és a Vág összefolyása Gútánál]] |
||
A Csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, [[Pozsony]] alatt ágazik ki a fő mederből. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Csatornán folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább az eredeti medrében 30-50 méter közötti szélességben, számos kanyarral, jellegzetes ártéri erdőktől övezve. |
A Csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, [[Pozsony]] alatt ágazik ki a fő mederből. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Csatornán folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább az eredeti medrében 30-50 méter közötti szélességben, számos kanyarral, jellegzetes ártéri erdőktől övezve. |
||
A lap 2008. december 2., 15:39-kori változata
A Csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, Pozsony alatt ágazik ki a fő mederből. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Csatornán folyik egészen Dunahidas községig, onnan tovább az eredeti medrében 30-50 méter közötti szélességben, számos kanyarral, jellegzetes ártéri erdőktől övezve.
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-Duna medret Mária Terézia ásatta - kotortatta ki.). A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a Fekete-víz a Tőkés-patak és a Dudvág. Gútánál folyik bele a Vág, majd együtt vele Komáromnál a Dunába torkollik.
135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén, amely alatt található az egyik legnagyobb ivóvízkészlet is. E terület magyar nevének eredete összefügg a Csalló nevű Duna-ággal, amelyen a Kis-Duna értendő.
A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a szürkegém, a búbos vöcsök, a vadkacsa, a halászsas és a szárcsa, az emlősök közül a vidra, a pézsmapocok, a hód és a nyest, a halak közül pedig a harcsa, a ponty és a csuka élnek itt. A folyón négy korabeli vízimalom maradt fenn, amelyek most múzeumként működnek. Jókán, Tallóson és Pozsonyeperjesen cölöpös malmok, Gútán pedig úszó vízimalom található.
A Kis-Duna kiváló lehetőséget biztosít a víziturizmusra, kezdők és kisgyerekes családok számára egyaránt alkalmas. A turisták által legismertebb és valószínűleg leglátogatottabb táborozóhely Jókán a cölöpösmalom mellett található, ahol büfé-söröző is van.
A folyón számtalan cölöpösmalom volt korábban, ebből négy még ma is látható felújítva-újjáépítve.
Kisebb számban voltak a folyón úszómalmok is, ezek közül már csak egy látható a gútai holtágban.
A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre. Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat, kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután másutt mindezt lerakta.