„Kézdiszék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
helyesírás |
Sie (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kézdiszék''' |
'''Kézdiszék''' |
||
[[Kép:HAROMSZÉKI MEDENCE.jpg|balra|255 px|bélyegkép| |
[[Kép:HAROMSZÉKI MEDENCE.jpg|balra|255 px|bélyegkép|A [[Háromszéki-medence]]]] |
||
[[Székelyföld]]ön található [[Háromszék]] három területi egységének egyike, Sepsiszék és Orbaiszék mellett. Fekvését tekintve [[Háromszék]] |
[[Székelyföld]]ön található [[Háromszék]] három területi egységének egyike, [[Sepsiszék]] és [[Orbaiszék]] mellett. Fekvését tekintve [[Háromszék]] északkeleti részén terül el, legnagyobb városa [[Kézdivásárhely]]. [[Kézdivásárhely]] egyúttal Kézdiszék kulturális, politikai és gazdasági központja is. |
||
== Települései == |
== Települései == |
||
== Kézdivásárhely == |
=== Kézdivásárhely === |
||
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
[[Kép:Kezdi eglise.JPG|bélyegkép|200px|A református templom]] |
||
{{fő|Kézdivásárhely}} |
{{fő|Kézdivásárhely}} |
||
A lap 2008. november 15., 11:19-kori változata
Kézdiszék
Székelyföldön található Háromszék három területi egységének egyike, Sepsiszék és Orbaiszék mellett. Fekvését tekintve Háromszék északkeleti részén terül el, legnagyobb városa Kézdivásárhely. Kézdivásárhely egyúttal Kézdiszék kulturális, politikai és gazdasági központja is.
Települései
Kézdivásárhely
A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felöli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971-óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.
.svg){kind=small}
