„Courtenay-ház” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. október 13., 15:32-kori változata

A Courtenay-ház befolyásos nemesi család volt a középkori Franciaországban. A család eredetileg Courtenay kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia.

Története

A család alapítója a 10. században élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és Pharamond leszármazottja. Athon kihasználta a Burgundi Hercegségben dúló örökösödési háborút, amely Ottó-Vilmos burgund herceg és II. Róbert francia király között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.

A 12. századtól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de 1150-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt Peter, VI. Lajos francia király fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a Capeting-házat. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte Namur grófságát és a Konstantinápolyi Latin Császárságot. Az ág utolsó férfitagja, II. Balduin az utolsó latin császár volt, 1273-ban Itáliában halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay 1300-ban Valois Károlyhoz, III. Fülöp francia király fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.

A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő keresztes hadjáratokban és végül megszerezték Edessa grófságát (a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam). Ez az ág az 1200-as években halt ki.

A 12. század közepén a család néhány tagja a normannok uralta Angliában telepedett le, megszerezték Okehampton bárói címét és örökölték Devon grófságát (1293-ban) a de Redvers családtól (ld. Balduin de Redvers). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje Hugh Courtenay Devon grófja.

Egyéb címek

IV. Lajos révén a Courtenay-család bizonyos mértékben rokonságban állt a francia királyokkal. A 17. szd-ban az addigra elszegényedett Courtenay-család tagja a vérrokonság miatt hercegi címet (princes du sang) követeltek maguknak, amit korábban csak a szűk királyi család tagjainak tartottak fenn. A cím meglehetősen nagy presztízzsel járt, hiszen birtokosai részt vehettek a királyi tanács ülésein és a párizsi nemzetgyűlésben is.

Azonban a Courtenay-ok követeléseit sorban három király, IV. Henrik, XIII. Lajos és XIV. Lajos is elutasította. A Bourbon-uralkodók a francia királyi családot csak IX. Lajos közvetlen leszármazottaira terjesztették ki és ezzel kizárták a Capeting-házhoz kötődő Courtenay-okat a családból.

A család legifjabb ágának utolsó férfitagja 1733-ban halt meg (öngyilkosságot követett el) és az utolsó élő családtag, Hélène de Courtenay 1768. június 29-én halt meg. Hélène férje Louis-Bénigne de Bauffremont (1684-1755), Bauffremont márkija volt, leszármazottaik a mai napig a Bauffremont-Courtenay címet viselik (ld. pl. Jacques de Bauffremont-Courtenay, 1922 - )

Családfa

Athon
- I. Joscelin, feleségei 1. Hilegarde de Gatinais (III. Anjou Geoffrey lánya, 2. Elizabeth de Montlhéry (I. Guy de Montlhéry lánya)
  - Hodierna, férje II. Godfrey, Joigny grófja
  - MilesCourtenay, felesége Neversi Ermengarde
    - Vilmos
    - Joscelin
    - Renaud, felesége Helene de Donjon
      - Robert of Okehampton, felesége Mary de Redvers, William de Redvers lánya
        János
        Hugó
        Hugó, Devon 9. grófja
        (Devon grófja)
      - Erzsébet, férje Peter de Courtenay, VI. Lajos francia király fia
        (a Capeting-ág megalapítása)
  - I. Joscelin, Edessa grófja, feleségei 1. Beatrice (I. Constantine örmény uralkodó lánya), 2. Maria de Salerno (Roger de Salerno nővére)
    - Joscelin
      - Joscelin, felesége Alice de Milly
        Beatrice, férje Otho de Hennebourg
        
        Ágnes, férje William de La Mandelie
      - Ágnes, férjei 1. Reginald de Marash, 2. I. Amalric jeruzsálemi király, 3. Hugó de Ibelin, 4. Reginald de Sidon
      - Isabella de Courtenay, férje II. Thoros örmény Lord
  - Geoffrey Chapalu

Forrás

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 ==Története==
-A család alapítója a [[10. század]]ban élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és [[Pharamond]] leszármazottja. Athon kihasználta a [[burgundi hercegség]]ben dúló örökösödési háborút, amely [[Ottó-Vilmos burgund herceg]] és [[II. Róbert francia király]] között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.
+A család alapítója a [[10. század]]ban élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és [[Pharamond]] leszármazottja. Athon kihasználta a [[Burgundi Hercegség]]ben dúló örökösödési háborút, amely [[Ottó-Vilmos burgund herceg]] és [[II. Róbert francia király]] között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.
-A [[12. század]]tól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de [[1150]]-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt [[Peter de Courtenay|Peter]], [[VI. Lajos francia király]] fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a [[Capeting-ház]]at. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte [[Namuri őrgrófség|Namur grófságát]] és a [[konstantinápolyi latin császárság]]ot. Az ág utolsó férfitagja, [[II. Balduin latin császár|II. Balduin]] az utolsó latin császár volt, [[1273]]-ban [[Itália|Itáliában]] halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay [[1300]]-ban Valois Károlyhoz, [[III. Fülöp francia király]] fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.
+A [[12. század]]tól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de [[1150]]-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt [[Peter de Courtenay|Peter]], [[VI. Lajos francia király]] fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a [[Capeting-ház]]at. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte [[Namuri Őrgrófság|Namur grófságát]] és a [[Konstantinápolyi Latin Császárság]]ot. Az ág utolsó férfitagja, [[II. Balduin latin császár|II. Balduin]] az utolsó latin császár volt, [[1273]]-ban [[Itália|Itáliában]] halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay [[1300]]-ban Valois Károlyhoz, [[III. Fülöp francia király]] fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.
-A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő [[keresztes hadjáratok]]ban és végül megszerezték [[Edessa]] grófságát (''a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam''). Ez az ág az [[1200-as évek]]ben halt ki.
+A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő [[keresztes hadjáratok]]ban és végül megszerezték [[Edessa]] grófságát (''a [[keresztes lovagok]] által a [[Szentföld]]ön alapított egyik állam''). Ez az ág az [[1200-as évek]]ben halt ki.
-A [[12. század]] közepén a család néhány tagja a normannok uralta [[Anglia|Angliában]] telepedett le, megszerezték [[Okehampton]] bárói címét és örökölték [[Devon]] grófságát (''[[1293]]-ban'') a de Redvers családtól (''ld. [[Balduin de Redvers]]''). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje [[Hugh Courtenay Devon grófja]].
+A [[12. század]] közepén a család néhány tagja a normannok uralta [[Anglia|Angliában]] telepedett le, megszerezték [[Okehampton]] bárói címét és örökölték [[Devoni Grófság|Devon]] grófságát (''[[1293]]-ban'') a de Redvers családtól (''ld. [[Balduin de Redvers]]''). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje [[Hugh Courtenay Devon grófja]].
 == Egyéb címek ==