„Kartell” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
aktualizálás, tisztázás, hivatkozások |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kartell''' vagy kőkemény kartell egy adott iparágban működő (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a résztvevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. Jellemzően az árak meghatározásán, a piac felosztásán (ki melyik vevőt szolgálja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes cégek által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a versenyt. <ref>[http://ec.europa.eu/comm/competition/general_info/c_en.html#t61 Európai Bizottság]</ref> |
|||
{{nincs forrás}} |
|||
| ⚫ | A |
||
A kartelleket ma a [[versenyjog]] a legtöbb országban tiltja, ezért jellemzően titkosan működnek. A versenyjogi tilalom bevezetése előtt trösztök, kartellek számos országban, ágazatban léteztek, és ma is nyíltan működik például a számos olajexportáló országot tömörítő [[OPEC]] kőolajkartell. |
|||
Megmutatható, hogy a kartell saját (aggregált) reziduális keresleti görbéjén monopóliumként tevékenykedik. Bár ehhez a közgazdaságtan módszertanának legújabb fejleményeit is felhasználják, tény, hogy egy-egy kartell felfedése, tevékenységük bizonyítása nagyon nehéz feladat. Általában a kartellek bukásához az egyik kartelltag kilépése, a többiek tevékenységének felfedése járul hozzá. |
|||
== Hagyományos szóhasználat == |
|||
:Egy kartell kialakulása jelentős jóléti veszteséggel jár, ezért a fejlett piacgazdaságokban a versenyhatóságok igyekeznek megbüntetni a kartellezőket. |
|||
:A kartell a tisztességtelen verseny egyik tényállása. |
|||
Régebben valamennyi vállalatok közötti [[versenykorlátozó megállapodás]]t kartellmegállapodásnak neveztek, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő (például termelő és kereskedő) kötött egymással megállapodást. Ezzel a tág fogalomhasználattal olyan megállapodásokat is kartellnek neveztek, amelyek nemcsak a versenyt korlátozzák, de egyúttal a jólétet is növelik (például olyan vállalati együttműködés ami ösztönzi a kutatás-fejlesztést - előfordulhat, hogy ha több autógyártó közösen fejleszt egy új típust, akkor ugyan kevesebb különböző autó közül lehet választani, de közösen esetleg jobb autót tudnak alkotni). |
|||
== Horizontális és vertikális kartell == |
|||
Ma, az angolszász szóhasználatnak megfelelően egyre inkább csak a versenytársak közötti (horizontális) és kifejezetten a verseny korlátozására (a piac felosztására, árrögzítésre) irányuló megállapodásokat nevezik kartellnek. |
|||
A kartellek általános fogalmát a jogszabály nem definiálja, de a nemzetközi versenyjoggal összhangban kartellok alatt a versenykorlátozó hatású megállapodásokat értjük. |
|||
Vertikális kartellről akkor van szó, ha a megállapodást a piaci rendszer különböző szintjén elhelyezkedő és a forgalmi folyamat különböző szakaszaiban résztvevő vállalkozások kötik. A vertikális kapcsolatoknak azonban szükségszerű velejárója lehet olyan bizonyos mértékű korlátozás, mely a piac nélkülözhetetlen eleme. Ez alól a tilalom alól tehát a megállapodások egyes csoportjait a jogszabály mentesíti (egyedi mentesítés, csoport-mentesítés). |
|||
A horizontális kartell alatt olyan megállapodást értünk, ahol a versenytársak piaci lépéseiket összehangolják. Ebben az esetben a piac szereplői a gazdasági folyamat azonos szintjén helyezkednek el és összehangolt magatartásukkal, döntéseikkel befolyásolhatják a piac természetes működését. |
|||
== Közgazdaságtani háttér == |
|||
== Melyek a legjelentősebb kartell-tilalmak? == |
|||
| ⚫ | A kartell a [[közgazdaságtan]] szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartellmegállapodásából jön létre. Célja, hogy az általa tömörített versenytársak együttesen [[monopólium]]ként tudjanak működni, [[piaci erő]]re téve szert, és az árat közösen a versenyár szintjéről a monopolár szintjére emelve. A vállalatok megállapodhatnak közösen szabott ár alkalmazásában, a piac egymás közötti felosztásában, a termelt mennyiség nagyságában. Ha kartellrésztvevők betartják a megállapodást, nem kínálnak egymás alá, akkor a versenyzőnél magasabb profitot érnek el, közösen akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek. |
||
Ez a tilalom vonatkozik különösen: |
|||
- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; |
|||
- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; |
|||
- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; |
|||
- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; |
|||
- a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra; - a piacra lépés akadályozására; |
|||
- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; |
|||
- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. |
|||
Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értesítését, addig ők 'csaljanak' és kicsit több terméket vigyenek piacra. Emiatt a [[játékelmélet]] [[fogolydilemma]] modelljével leírható helyzet miatt a kartellek instabilak, akkor maradhatnak fent, ha a kartelltagok ellenőrizni tudják hogy a többiek betartják-e a megállapodást. Ezt az instabilitást, a kartelltagok egymás közti bizalmatlanságát használják ki a versenyhatóságok amikor engedékenységi politikájukkal a kartellező cégeket ugyan jelentős bírsággal sújtják, ám a kartellről elsőként színt valló céget bírságelengedéssel jutalmazzák. |
|||
== Mit értünk a kartell-tilalomba ütköző szerződések semmisségén? == |
|||
== Szankciók == |
|||
* A [[Polgári törvénykönyv]] a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja, vagyis az ilyen szerződés bíróság előtt nem kikényszeríthető. |
|||
Polgári Törvénykönyvünk a jogszabályba ütköző szerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja. A kartell-tilalom megszegésével kötött megállapodásokhoz is szükségszerű olyan súlyos szankciót kötni, mely visszatartja a piac szereplőit a versenytörvényben előírt szabályok megsértésétől. Jogszabályunk tehát a versenytörvénybe foglalt egyéb jogkövetkezmények mellett és azokkal párhuzamosan a Polgári Törvénykönyvünkben foglalt semmisséget is kilátásba helyezi azok számára, akik a kartell-tilalomba ütköző megállapodásokat kötnek. |
|||
Ehhez kapcsolódik az a jogi lehetőség, hogy a Gazdasági Versenyhivataltól lehet kérni annak megállapítását, hogy a tervezett megállapodás nem minősül versenykorlátozónak és ezzel nem fog beleütközni a kartell-tilalom rendelkezéseibe. |
|||
* A versenyhivatalok - Magyarországon a [[Gazdasági Versenyhivatal]], illetve az [[Európai Bizottság]] Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki. A közbeszerzési kartellért marasztalt cég |
|||
Egyedi mentesítés esetén a Gazdasági Versenyhivatal olyan deklaratív jellegű határozatot hoz, mely a megkötés időpontjára visszaható hatállyal érvényesnek ismeri el a szerződést. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmet elutasítja, úgy a kartell-tilalom megszegésével kötött szerződés semmis és érvénytelen. |
|||
* A [[közbeszerzés]]i törvény 61. § (1) bekezdés szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül. |
|||
* A [[Büntető törvénykönyv]] 296/B. §-a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. |
|||
* A kartellben résztvevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak. |
|||
== Engedékenység == |
|||
Ha a kartellező cég illetve cégvezető részletes beismerő vallomást tesz, mentesülhet a kartellért járó közjogi szankciók (bírság, börtönbüntetés, közbeszerzésből való kizárás) alól - ez az ún. [[engedékenységi politika]]. Ehhez azonban meg kell előznie kartelltársait a vallomással. <ref>[http://www.gvh.hu/engedekenyseg Gazdasági Versenyhivatal engedékenységi politika]</ref> |
|||
==Hivatkozások== |
|||
<references/> |
|||
[[Kategória:Közgazdaságtan]] |
|||
== Kikre nem vonatkozik a kartell-tilalom? == |
|||
[[Kategória:Mikroökonómia]] |
|||
[[Kategória:Gazdasági jog]] |
|||
[[Kategória:Jog]] |
|||
[[en:Cartel]] |
|||
Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha |
|||
[[de:Kartell]] |
|||
a) csekély jelentőségű (bagatell kartell) |
|||
[[es:Cartel_(economía)]] |
|||
b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre. |
|||
[[fr:Cartel]] |
|||
Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a feleknek a piaci összforgalmon belül az együttes részesedése nagyon alacsony. Ezt a jogszabály 10%-ban határozza meg. |
|||
[[it:Cartello]] |
|||
Egymástól nem független vállalkozásoknak minősül az egy konszerhez tartozó vállalkozások közötti összehangolt piaci magatartás. Ez a jogszabályi rendelkezés elismeri a tulajdonos irányítási jogát és a gazdaságilag nem önálló vállalkozásokat verseny szempontból egy gazdasági egységnek ismeri el. |
|||
A lap 2008. augusztus 31., 16:26-kori változata
A kartell vagy kőkemény kartell egy adott iparágban működő (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a résztvevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. Jellemzően az árak meghatározásán, a piac felosztásán (ki melyik vevőt szolgálja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes cégek által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a versenyt. [1]
A kartelleket ma a versenyjog a legtöbb országban tiltja, ezért jellemzően titkosan működnek. A versenyjogi tilalom bevezetése előtt trösztök, kartellek számos országban, ágazatban léteztek, és ma is nyíltan működik például a számos olajexportáló országot tömörítő OPEC kőolajkartell.
Hagyományos szóhasználat
Régebben valamennyi vállalatok közötti versenykorlátozó megállapodást kartellmegállapodásnak neveztek, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő (például termelő és kereskedő) kötött egymással megállapodást. Ezzel a tág fogalomhasználattal olyan megállapodásokat is kartellnek neveztek, amelyek nemcsak a versenyt korlátozzák, de egyúttal a jólétet is növelik (például olyan vállalati együttműködés ami ösztönzi a kutatás-fejlesztést - előfordulhat, hogy ha több autógyártó közösen fejleszt egy új típust, akkor ugyan kevesebb különböző autó közül lehet választani, de közösen esetleg jobb autót tudnak alkotni).
Ma, az angolszász szóhasználatnak megfelelően egyre inkább csak a versenytársak közötti (horizontális) és kifejezetten a verseny korlátozására (a piac felosztására, árrögzítésre) irányuló megállapodásokat nevezik kartellnek.
Közgazdaságtani háttér
A kartell a közgazdaságtan szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartellmegállapodásából jön létre. Célja, hogy az általa tömörített versenytársak együttesen monopóliumként tudjanak működni, piaci erőre téve szert, és az árat közösen a versenyár szintjéről a monopolár szintjére emelve. A vállalatok megállapodhatnak közösen szabott ár alkalmazásában, a piac egymás közötti felosztásában, a termelt mennyiség nagyságában. Ha kartellrésztvevők betartják a megállapodást, nem kínálnak egymás alá, akkor a versenyzőnél magasabb profitot érnek el, közösen akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek.
Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értesítését, addig ők 'csaljanak' és kicsit több terméket vigyenek piacra. Emiatt a játékelmélet fogolydilemma modelljével leírható helyzet miatt a kartellek instabilak, akkor maradhatnak fent, ha a kartelltagok ellenőrizni tudják hogy a többiek betartják-e a megállapodást. Ezt az instabilitást, a kartelltagok egymás közti bizalmatlanságát használják ki a versenyhatóságok amikor engedékenységi politikájukkal a kartellező cégeket ugyan jelentős bírsággal sújtják, ám a kartellről elsőként színt valló céget bírságelengedéssel jutalmazzák.
Szankciók
- A Polgári törvénykönyv a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja, vagyis az ilyen szerződés bíróság előtt nem kikényszeríthető.
- A versenyhivatalok - Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki. A közbeszerzési kartellért marasztalt cég
- A közbeszerzési törvény 61. § (1) bekezdés szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül.
- A Büntető törvénykönyv 296/B. §-a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
- A kartellben résztvevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak.
Engedékenység
Ha a kartellező cég illetve cégvezető részletes beismerő vallomást tesz, mentesülhet a kartellért járó közjogi szankciók (bírság, börtönbüntetés, közbeszerzésből való kizárás) alól - ez az ún. engedékenységi politika. Ehhez azonban meg kell előznie kartelltársait a vallomással. [2]