„Kacskovics Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. július 29., 12:44-kori változata

Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja.

Élete

Az 1832-es pozsonyi országgyűlésen az egyik nógrádi követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” 1842-ig.

Később ügyvéd lett, majd a bányaművelést és annak történetét tanulmányozta.

1837-ben a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1843-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lett.

Munkássága

Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került Kossuthtal, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihály köreivel, később Széchenyivel is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről Petőfi Sándor is beszámol a Nemzetőrben. Ügyvédként Eötvös Józsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerül ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy Selmecbányai látogatásakor kapcsolatba került az ércbányászattal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első bányász tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A jogtudomány és a bányászati „műszavakˇösszegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.

Főbb művei

Alsómagyarországi ércművelésről (1832 )
Zweig selmeci bányamester naplója 1703-1707 között (1835 )
Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből (Buda. 1843 )
Testőr (novella 1841 )
Önéletírása (1888. Kéziratban maradt )

Irodalom

Bányászati és Kohászati Lapok
Pallas Nagylexikon

Külső hivatkozások

Révai Nagy Lexikona

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Később ügyvéd lett, majd a [[bányaművelés]]t és annak történetét tanulmányozta.
-[[1837]]-ben a [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület | Magyar Gazdasági Egyesület]] titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. [[1843]]-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd [[1848]]-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és [[1861]]-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
+[[1837]]-ben a [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület| Magyar Gazdasági Egyesület]] titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. [[1843]]-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd [[1848]]-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és [[1861]]-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
 ==Munkássága==