„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A(z) Sweden_greater_coa1908.jpg nevű fájlt eltávolítottam, mert Boricuaeddie törölte a Commonsból a következő indokkal: „ Duplicate |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]] |
{{Csata|név=Gołębiei csata |konfliktus=[[Északi háború (1655–60)]] |
||
|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[Gołąb]], [[Krasiczno]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédek|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Kép:Lengyel-litván állam címere.svg-1-.png|22px]] [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvánia]] |másik fél= |
|időpont=[[1656]]. [[február 18]].|helyszín=[[Gołąb]], [[Krasiczno]], [[Lengyelország]]|eredmény=[[Svédek|svéd]] győzelem |egyik fél=[[Kép:Lengyel-litván állam címere.svg-1-.png|22px]] [[Lengyel–litván unió|Lengyelország-Litvánia]] |másik fél= [[Svéd Királyság]] |parancsnokok1=[[Kép:Lodzia címere.jpg|22px]] [[Stefan Czarniecki]] |parancsnokok2=[[Kép:Vasa-ház címere.png|22px]] [[X. Károly Gusztáv svéd király]] |erők1=370 huszár, 300 dragonyos, 1970 páncélos, néhány száz gyalogos, [[tatárok]] |erők2=6005 [[Svédország|svéd]], 3000 [[Lengyelország|lengyel]], [[Franciaország|francia]], [[Anglia|angol]] és [[Német-római Birodalom|német]] zsoldosok |veszteségek1= 150 fő |veszteségek2=100–200 fő}} |
||
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]–[[február 19|19]]-én. |
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] [[Lengyelország|lengyel]] frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18]]–[[február 19|19]]-én. |
A lap 2007. december 15., 20:09-kori változata
A gołąbi csata az 1655–60 évi északi háború lengyel frontjának ütközete a lengyelek és a svédek között. A helyszíne Gołąb és Krasiczno községeknél volt, 1656. február 18–19-én.
II. János Kázmér lengyel király a częstochowai diadalt követően visszatért Sziléziából, s a korábban a svéd megszállók emmlé állt lengyelek tömegesen pártoltak át. Serege vezérletét a tehetséges Stefan Czarnieckire bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és brandenburgi csapatokat.
X. Károly Gusztáv még a porosz herceggel tárgyalt, s Małbork kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre Lwów felé.
A svéd királyi hadat útközben az erdőségekben megbúvó lengyel parasztok állandóan tizedelték, veszélyeztetve még utánpótlásukat is. A sereg 6005 svéd katonát és 3000, még tavaly átállt lengyel vitézt számolt. Mellettük harcolt számos német, valamint néhány angol zsoldos (ezeket bizonyos Wikilson vezette) és francia dragonyosok. Gołąbnál a svéd előhadak utolérték Czarniecki csapatát. A lengyel sereg 370 huszárt, 300 dragonyost és 1970 páncélost számolt, továbbá pár száz gyalogost, ezek azonban még frissen toborzott, részben kiképzés előtt álló katonákból álltak. Oldalaikon küzdöttek még tatár lovasok is.
Az ütközet a Visztula és a Wieprz összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen Końskowolába vonult vissza.
Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak február 20-án folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és Freed Aschenberg vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, Aschenberg alig bírt elmenekülni. Korábban Jan Sapieha elfoglalta Janówot a svédektől, akiket Bogusłav litván herceg segített katonái élén. A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban. A korábban áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.
A csata így a svéd győzelem ellenére csak részleges siker volt Károly Gusztáv számára. A krasicznói támadás után a svédek bevonultak Lublinba, majd Zamość alá, de a várat nem merték megostromolni.
Északi háború (1655–60)
- Ujściei csata 1655. július 24.
- Sobotąi csata 1655. szeptember 2.
- Żarnowieci csata 1655. szeptember 16.
- Nowy Dwori csata 1655. szeptember 21.
- Gródky Jagielloński csata 1655. szeptember 29.
- Wojniczei csata 1655. október 3.
- Jasna Góra ostroma
- Gołąbi csata 1656. február 19.
- Jarosławi csata 1656. március 20.
- Niski csata 1656. március 28.
- Kozienici csata 1656. április 6.
- Warkąi csata 1656. április 7.
- Kłecki csata 1656. május 7.
- Varsói csata 1656. július 28-30.
- Łowiczei csata 1656. augusztus 25.
- Lubrzei csata 1656. augusztus 28.
- Prostkeni csata 1656. október 8.
- Filipowi csata 1656. október 22.
- Chojnicei csata (1656) 1656. december 23.
- Toruńi ütközet 1657. március 20.
- Ängelholmi csata 1657. július 18.
- Czarny Ostrówi csata 1657. július 20.
- Skałati csata 1657. július 30.
- Genevadsbroi csata 1657. augusztus 31.
- Möni csata 1657. szeptember 12.
- Hjärtumi csata 1657.szeptember 25.
- Katarpi csata 1657. október 3.
- Fedriksodde ostroma 1657. október 24.
- Tybrindvigi csata 1658. január 30.
- Bälti csata 1658. január 30.
- Toruńi csata 1658. november 16-17.
- Koldingi ütközet 1658. december 25.
- Szkudi csata 1659. május 18.
- Grudziądzi csata 1659. augusztus 29-30.
- Głowąi csata 1659. október 26.
- Nyborgi csata 1659. november 24.
Forrás
- Henryk Sienkiewicz: Özönvíz, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969