„Udokan-hegység” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Javítás |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
| hosszúsági ívperc = |
| hosszúsági ívperc = |
||
| hosszúsági ívmásodperc = |
| hosszúsági ívmásodperc = |
||
| pozíciós térkép = |
| pozíciós térkép = Távol-keleti szövetségi körzet |
||
| szöveg pozíciója = |
| szöveg pozíciója = |
||
| pozíciós térkép2 = Bajkálontúli határterület |
|||
| térkép = |
| térkép = |
||
| térképméret = |
| térképméret = |
||
| 29. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az '''Udokan-hegység''' ( |
Az '''Udokan-hegység''' ([[orosz nyelv|oroszul]] ''хребет Удокан'' [hrebet Udokan]) hegység [[Oroszország]]ban, [[Szibéria déli hegyvidékei|Dél-Szibériában]]; a [[Sztanovoj-felföld]] egyik hegyvonulata, a [[Kalar-hegység]]től északkeletre. Közigazgatásilag a [[Bajkálontúli határterület]]hez és [[Jakutföld]]höz tartozik. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
Az [[Oljokma]] két mellékfolyója: a |
Az [[Oljokma]] két mellékfolyója: a [[Csara]] (jobb partja) és a [[Hanyi]] (bal partja) közötti területen fekszik. A [[Kalar-hegység]] középső részétől (a [[Nyizsnyij Ingakamit]] folyótól) kiindulva északkelet felé, az [[Oljokma]] völgyéig húzódik. |
||
Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m. |
Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m. |
||
Erősen tagolt, keskeny folyóvölgyekkel és törésekkel szabdalt magas hegyek alkotják. Egykori jégárak által vájt domborzati formák jellemzik, de a Kalar-hegységhez közeli részeken kihűlt vulkánok, |
Erősen tagolt, keskeny folyóvölgyekkel és törésekkel szabdalt magas hegyek alkotják. Egykori jégárak által vájt domborzati formák jellemzik, de a Kalar-hegységhez közeli részeken kihűlt [[tűzhányó|vulkánok]], [[bazalt]]láva-platók is láthatók. A hegyoldalakat [[vörösfenyő]]ből álló [[tajga]] borítja. |
||
== Földrengések == |
== Földrengések == |
||
A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős |
A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős [[földrengés]]ek, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a [[Mercalli-skála|12 fokozatú skálán]] tízes erősségű) földrengés pattant ki, az ún. [[mujai földrengés]]. [[Epicentrum]]a az Udokan északi lejtője közelében, a [[Namarakit]] folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsüllyedt, és a mélyedésben 3 km hosszú tó alakult ki.<ref>[http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2867 Mujszkoje zemletrjaszenyije]</ref> |
||
== Rézkészletei == |
== Rézkészletei == |
||
| 51. sor: | 52. sor: | ||
*{{cite book |title=Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija|url=http://bse.sci-lib.com/article113642.html| edition=3. kiadás|year=1970–1977|location=Moszkva|language=orosz}} |
*{{cite book |title=Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija|url=http://bse.sci-lib.com/article113642.html| edition=3. kiadás|year=1970–1977|location=Moszkva|language=orosz}} |
||
*{{cite web|url=http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2558|title=Udokan, hrebet |publisher =Enciklopegyija Zabajkalja|language=orosz}} |
*{{cite web|url=http://ez.chita.ru/encycl/concepts/?id=2558|title=Udokan, hrebet |publisher =Enciklopegyija Zabajkalja|language=orosz}} |
||
{{portál|földrajz||Oroszország|-|}} |
|||
[[Kategória:Oroszország hegyei, hegységei]] |
[[Kategória:Oroszország hegyei, hegységei]] |
||
[[Kategória:Bajkálontúli határterület]] |
|||
[[Kategória:Jakutföld]] |
|||
A lap jelenlegi, 2021. szeptember 26., 01:33-kori változata
| Udokan-hegység (хребет Удокан) | |
| Magasság | 1316 m |
| Hely |  Oroszország |
| Hegység | Sztanovoj-felföld |
| Legmagasabb pont | 2561 m |
| Hosszúság | 200–250 km |
| Elhelyezkedése | |
 Udokan-hegység
Pozíció a Távol-keleti szövetségi körzet térképén
| |
 é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′Koordináták: é. sz. 57° 05′, k. h. 119° 48′ | |
Udokan-hegység
Pozíció a Bajkálontúli határterület térképén
| |
 | |
Az Udokan-hegység (oroszul хребет Удокан [hrebet Udokan]) hegység Oroszországban, Dél-Szibériában; a Sztanovoj-felföld egyik hegyvonulata, a Kalar-hegységtől északkeletre. Közigazgatásilag a Bajkálontúli határterülethez és Jakutföldhöz tartozik.
Jellemzői[szerkesztés]
Az Oljokma két mellékfolyója: a Csara (jobb partja) és a Hanyi (bal partja) közötti területen fekszik. A Kalar-hegység középső részétől (a Nyizsnyij Ingakamit folyótól) kiindulva északkelet felé, az Oljokma völgyéig húzódik.
Hossza 200–250 km, legmagasabb pontja 2561 m.
Erősen tagolt, keskeny folyóvölgyekkel és törésekkel szabdalt magas hegyek alkotják. Egykori jégárak által vájt domborzati formák jellemzik, de a Kalar-hegységhez közeli részeken kihűlt vulkánok, bazaltláva-platók is láthatók. A hegyoldalakat vörösfenyőből álló tajga borítja.
Földrengések[szerkesztés]
A Bajkal-Sztanovoj övezetben gyakoriak az erős földrengések, melyek átformálják a domborzatot. 1957. június 27-én különösen erős (a 12 fokozatú skálán tízes erősségű) földrengés pattant ki, az ún. mujai földrengés. Epicentruma az Udokan északi lejtője közelében, a Namarakit folyó völgye alatt volt. Ennek következményeként a hegység másfél métert emelkedett, a folyó völgye megsüllyedt, és a mélyedésben 3 km hosszú tó alakult ki.[1]
Rézkészletei[szerkesztés]
A múlt század közepén a hegység kambriumi homokkő rétegeiben hatalmas rézkészleteket tártak fel (a Novaja Csara vasútállomástól 30 km-re délre). A becslések 25–26 millió tonna rézről szólnak. A világ harmadik legnagyobb réztartalékainak kitermelése külfejtéssel lehetséges, de napjainkig (2017. nyár) még nem kezdődött el.[2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mujszkoje zemletrjaszenyije
- ↑ Nyedra.ru (2016-05-25)
- ↑ Techade.ru. [2017. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
Források[szerkesztés]
- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 477. o.. ISBN 963-280-303-5 I. kötet (1978)
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Udokan, hrebet (orosz nyelven). Enciklopegyija Zabajkalja
