„Európai Unió Alapjogi Chartája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2021. június 27., 11:01-kori változata

Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit. A Chartát a 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely 2007. március 1-jétől működik Bécsben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az európai polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti.

A Charta fontosabb elemei több ország törvényeibe beépültek, így néhány hazaiban is megtalálhatóak. Azonban a fontosabb elemek Martonyi János ígérete ellenére a 2012-ben elfogadott Alaptörvénybe nem kerültek bele.

I. fejezet: Méltóság

1. cikk: Az emberi méltóság
2. cikk: Az élethez való jog
3. cikk: A személyi sérthetetlenséghez való jog
4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma
5. cikk: A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

II. fejezet: Szabadságok

6. cikk: A szabadsághoz és biztonsághoz való jog
7. cikk: A magán- és a családi élet tiszteletben tartása
8. cikk: A személyes adatok védelme
9. cikk: A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog
10. cikk: A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság
11. cikk: A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága
12. cikk: A gyülekezés szabadsága és az egyesülés szabadsága
13. cikk: A művészet és a tudomány szabadsága
14. cikk: Az oktatáshoz való jog
15. cikk: A foglalkoztatás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog
16. cikk: A vállalkozás szabadsága
17. cikk: A tulajdonhoz való jog
18. cikk: A menedékjog
19. cikk: Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben

III. fejezet: Egyenlőség

20. cikk: A törvény előtti egyenlőség
21. cikk: A megkülönböztetés tilalma
22. cikk: A kulturális, vallás és nyelvi sokféleség
23. cikk: A férfiak és a nők közötti egyenlőség
24. cikk: A gyermekek jogai
25. cikk: Az idősek jogai
26. cikk: A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése

IV. fejezet: Szolidaritás

27. cikk: A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz
28. cikk: A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog
29. cikk: A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog
30. cikk: Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem
31. cikk: Tisztességes és igazságos munkafeltételek
32. cikk: A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme
33. cikk: A család és a munka
34. cikk: A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás
35. cikk: Egészségvédelem
36. cikk: Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés
37. cikk: Környezetvédelem
38. cikk: A fogyasztók védelme

V. fejezet: A polgárok jogai

39. cikk: Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon
40. cikk: Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
41. cikk: A megfelelő ügyintézéshez való jog
42. cikk: A dokumentumokhoz való hozzáférés joga
43. cikk: Az ombudsman
44. cikk: A petíciós jog
45. cikk: A mozgás és a tartózkodás szabadsága
46. cikk: A diplomáciai és konzuli védelem

VI. fejezet: Igazságszolgáltatás

47. cikk: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
48. cikk: Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog
49. cikk: A bűncselekmény és a büntetések törvényességének és arányosságának elvei
50. cikk: A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma

VII. fejezet: Általános rendelkezések

51. cikk: Alkalmazási kör
52. cikk: A biztosított jogok hatálya
53. cikk: A védelem szintje
54. cikk: A joggal való visszaélés tilalma

Referenciák, források

A Charta szövege az EU 24 hivatalos nyelvén
A Charta története és összefoglalása^{[halott link]}
Kérdések és válaszok a Chartától (angolul): The Charter of Fundamental Rights of the EU - all personal, civil, political, economic and social rights in one simple text
Martonyi János ígérete: Az EU Alapjogi Chartája az új alkotmányban?

Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap 2019. október 16., 11:52-kori változata szerkesztés Gg. Any (vitalap \| szerkesztései) járőrök, adminisztrátorok, megerősített szerkesztők 58 193 szerkesztés a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:805:D1FB:65B3:5929:32C9:929F (vita) szerkesztéséről 84.0.120.156 szerkesztésére Címke: Visszaállítás ← Régebbi szerkesztés		A lap 2021. június 27., 11:01-kori változata szerkesztés visszavonás Bdamokos (vitalap \| szerkesztései) bürokraták, járőrök, megerősített szerkesztők 20 965 szerkesztés ez nem hasonló cím Címke: Vizuális szerkesztés Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	{{egyért2\|az EU jognyilatkozatáról\|Jogok nyilatkozata (egyértelműsítő lap)}}
	Az '''Európai Unió Alapjogi Chartáját''' egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az [[Európai Bizottság]] egy-egy tagja és az [[Európai Parlament]] tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az [[Európai Unió]] alapvető értékeit. A Chartát a [[2000]]. [[december 7.\|december 7-én]] írták alá a [[nizzai csúcstalálkozó]]n. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az [[Európai Unió Alapjogi Ügynöksége]] védelmezi, mely [[2007]]. [[március 1.\|március 1-jétől]] működik [[Bécs]]ben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az [[európai polgár]]okat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, [[Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont]] nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti.		Az '''Európai Unió Alapjogi Chartáját''' egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az [[Európai Bizottság]] egy-egy tagja és az [[Európai Parlament]] tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az [[Európai Unió]] alapvető értékeit. A Chartát a [[2000]]. [[december 7.\|december 7-én]] írták alá a [[nizzai csúcstalálkozó]]n. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az [[Európai Unió Alapjogi Ügynöksége]] védelmezi, mely [[2007]]. [[március 1.\|március 1-jétől]] működik [[Bécs]]ben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az [[európai polgár]]okat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, [[Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont]] nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti.