„Titus Calpurnius Siculus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
 
20. sor: 20. sor:
*{{Pecz|url=http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/1498.html}}
*{{Pecz|url=http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/1498.html}}


== Egyéb irodalom ==
== További információk ==
* [[Leffler Sámuel]]: ''Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára'', Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 165–166. o.
* [[Leffler Sámuel]]: ''Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára'', Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 165–166. o.
* [[Sebestyén Károly (kritikus)|Sebestyén Károly]]: ''A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból'', Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 141. o.
* [[Sebestyén Károly (kritikus)|Sebestyén Károly]]: ''A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból'', Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 141. o.

A lap jelenlegi, 2021. május 23., 15:55-kori változata

Titus Calpurnius Siculus
Születettnem ismert
Róma
Elhunytnem ismert
Állampolgárságarómai
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Titus Calpurnius Siculus (1. század) római költő.

Élete és műve[szerkesztés]

Nero uralkodására estek alkotóévei. „Siculus” mellékneve esetleg szicíliai származásának köszönhető, de más feltételezések szerint mesterére, Theokritoszra való utalásul akasztották rá.

Hét eklogája maradt fenn, ezekben a Vergiliusra jellemző bukolikus hangulatú költői nyelvet szólaltatja meg. A filológusok hozzá kötik a névtelenül fennmaradt De laude Pisonis (Piso dicsérete) című költemény szerzőségét is.

Szakirodalom[szerkesztés]

  • Simon L. Zoltán: Árkádia kettős tükörben. T. Calpurnius Siculus eklogái. Apollo Könyvtár. Akadémiai Kiadó, 2009. Budapest. ISBN 9789630586955
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 1245–1246. o.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 165–166. o.
  • Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 141. o.