„Nemes Ödön” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
képe
3. sor: 3. sor:


==Élete==
==Élete==
[[Kép:Marosszentimre (Sântimbru), Tövis (Teiuș) és Nagyenyed (Aiud) vidéke. Mo. és a Nagyvilág, 1874.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|''Marosszentimre (Sântimbru), Tövis (Teiuș) és Nagyenyed (Aiud) vidéke, 1874'']]
A Hunyad megyei Ribicén született, Nemes Lajos és Koszta Veronika birtokos szülők fiaként. Tanulmányait [[Nagyenyed]]en kezdte, majd [[Budapest]]en fejezte be. 1874-ben polgáriskolai tanár lett [[Marosvásárhely]]t.
A Hunyad megyei Ribicén született, Nemes Lajos és Koszta Veronika birtokos szülők fiaként. Tanulmányait [[Nagyenyed]]en kezdte, majd [[Budapest]]en fejezte be. 1874-ben polgáriskolai tanár lett [[Marosvásárhely]]t.



A lap 2020. november 22., 16:24-kori változata

Nemes Ödön
Született1847. június 30.[1]
Ribice[2]
Elhunyt1902. február 23. (54 évesen)[1]
Marosvásárhely[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • író
  • pedagógus
  • illusztrátor
  • festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemes Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ribicei Nemes Ödön (Ribice, 1847. június 30.Marosvásárhely, 1902. február 23.) nemesi származású polgáriskolai tanár, író, újságíró, illusztrátor.

Élete

Marosszentimre (Sântimbru), Tövis (Teiuș) és Nagyenyed (Aiud) vidéke, 1874

A Hunyad megyei Ribicén született, Nemes Lajos és Koszta Veronika birtokos szülők fiaként. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1874-ben polgáriskolai tanár lett Marosvásárhelyt.

Munkássága

Marosvásárhelyt szerkesztette az Erdélyi Híradó című hetenként háromszor megjelenő politikai szabadelvű lapot 1877 és 1879 között. Írt elbeszéléseket és néprajzi cikkeket. Álnevei: Justus, Fehér Holló és Homo.

Írásait sokszor saját rajzaival kísérte, némely lapnak pedig állandó illusztrátora is volt, főként tájképeket rajzolt, festett. Az 1935-ben megjelent Művészeti lexikon egyenesen festő és illusztrátor, illetve rajztanárként ír róla. Fia, ifjabb Nemes Ödön is örökölte utazási és rajzolási kedvét, ő gimnazista korában Kelemen Lajos évfolyamtársa, barátja és állandó úti- és írótársa volt.[3]

Cikkei

Cikkei a következő lapokban jelentek meg:

  • Ország Tükre (1862)
  • Nővilág
  • Hazánk és a Külföld
    • 1865: Felvinctől Tordahasadékig
    • 1866: Déva és vidéke
    • 1867: Czebe, A zarándi havasok és lakói, A Fehér-Körös vidéke, A brádi népiskola
    • 1868: Az 1442. török betörés és Kemény Simon, Az alvácai fürdő, A ribicei templom 1404-ből
    • 1869: Solymos, Szászsebes, Szászváros, Torda
    • 1871: A marosújvári sóbánya, A szászsebesi lutheránus templom, A szászvárosi református templom
    • 1871: A marosújvári sóbánya
    • 1872: Janku Avram
  • Családi Kör
    • 1866: A koronákról
    • 1869: Nagyenyedtől Nagyváradig
    • 1872: Leonardo da Vinci
  • Vasárnapi Ujság
  • Székely Néplap
  • Székelyföld
  • Heti Posta
  • Székely Hírlap
  • Magyarország és a Nagyvilág (Sok tájképe, illetve azokról készült metszet, litográfia jelent meg e lapban.)
    • 1882: A székelyírás
  • Erdélyi Hiradó
  • Erdélyi Értesítő
    • 1884: Bolyai Farkas
  • Szolnok-Doboka
  • Hölgyek Lapja
  • Üstökös
  • Ország-Világ
    • 1884: Bolyai Farkas emlékkövének leleplezése alkalmakor
  • Magyar Polgár
  • Magyar Szalon
  • Über Land und Meer
  • Emich Nagy Képes Naptára
    • 1869: Zarándi havasok és lakói

Művei

  • Görgény és vidéke. Marosvásárhely, 1881. (Díszalbum, Rudolf trónörökös részére nyomatott egy példányban és a szerző akvarellekkel díszítette).
  • Kunyhótól palotáig. Elbeszélések. Marosvásárhely, 1886.
  • Az írásfejtés, írásszakértők, bíróságok, közjegyzők, ügyvédek sat. számára. Marosvásárhely, 1895. Huszonöt füzet.
  • A marosvásárhelyi községi fiúiskola története. Marosvásárhely, 1896.

Jegyzetek

Források