Vita:Covid19

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Félreértések elkerülése végett: COVID-19, SARS-CoV-2

SARS-CoV-2: Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 - ez a kórokozó vírus a betegség és a járvány mögött COVID-19: 2019 novel coronavirus disease - a 2019 évben kezdődött járványban észlelt betegség neve A lap úgy tűnik, mintha keverné... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője W-v-tegetthoff (vitalap | szerkesztései) 2020. április 10, 12:59‎ (CEST)

A legtöbb helyen jól van írva, nincs keverve. Legalábbis én csak 2 szakaszt találtam ahol valóban keverve volt, azt javítottam. Ha még máshol is rossz akkor szerintem javíts bele bátran. Üdv,– Neo ^vita 2020. április 10., 15:44 (CEST)

Nehezen értelmezhető, problémás szövegrész vitalapra

A szócikkből idemásolom ezt a részt, mert szerintem ez így értelmetlen és nem való a cikkbe:

"A szerzett akkut porfíria hipotézis szerint a vírus a vörösvérsejtek hemoglobinjában a hem részre és külön a globin rész béta oldalláncára ráköt, a hem rész porfirinvázából a Fe2+ ionokat eltávolítja, így a hemoglobin elveszti oxigénszállító képességét, mely nem meglévő tüdőgyulladás esetén is fulladás érzést és véroxigénhiányt vált ki.A "klorokinok" és más cink-ionofór vegyületek hatásaként, a vírus miatt keletkezett szabad protoporfirineket a ferrokelatáz nevű enzim, a cink ionofórok által felhalmozott szabad cink ionokkal tudja feltölteni, így cink-protoporfirinek keletkeznek, mely kevéssé toxikusak mint a szabad protoporfirinek." Megadott források: https://www.researchgate.net/publication/340462006_Covid-19_acquired_acute_porphyria_hypothesis akkut porfiria, COVID-19: Attacks the 1-Beta Chain of Hemoglobin and Captures the Porphyrin to Inhibit Human Heme Metabolism https://chemrxiv.org/articles/COVID-19_Disease_ORF8_and_Surface_Glycoprotein_Inhibit_Heme_Metabolism_by_Binding_to_Porphyrin/11938173

A megadott forrásokban ez a szövegrész nem található meg. Vagy nincs benne, vagy rosszul lett lefordítva. Legalábbis én nem találtam meg az ingyenesen elérhető absztrakt-ban. Mindenesetre az sem világos, hogy miről akar szólni ez a szövegrész. Az a forrás (az a szakcikk) amire elvileg ez a szöveg épül egy tudományos eszmecserét kezdeményező elmélkedés arról a mechanizmusról ahogyan a vírus megtámadja a szervezetet. Ehhez képest ezt a részt a "betegség lefolyása" szakaszba szerkesztette bele egy szerkesztő. Aki ezt követően ragaszkodott hozzá, hogy ennek a szövegnek a betegség lefolyásnál kell lennie. Ez azért problémás, mert a betegség "lefolyása" az azt jelenti, hogy mi lesz a beteggel miután elkapta a vírust, és kialakult a betegsége. Oda nem valók olyan elméletek, hogy maga a vírus milyen mechanizmus által támadja meg a szervezetet. Mer az még csak az eleje a folyamatnak a lefolyása meg a vége. Én a klorokinok említése miatt raktam át ezt a részt a klorokinról szóló szakaszba. (már azon túl, hogy a lefolyása szakaszba nem való, mert nem arról szól) De szerintem ott sem jó, mert nem lehet lekövetni, hogy miről akar szólni egyáltalán. Ha a vírus patogén mechamizmusáról akarunk szakaszt (amiről a zavaros rész egyik forrása szól), akkor éppen csinálhatunk, csak akkor annak a szakasznak olyan szöveget kell tartalmaznia amiről világosan kiderül, hogy miről akar szólni és hová akar kilyukadni. – Neo ^vita 2020. április 13., 16:34 (CEST)

5G

Elég sok álhír terjeng a neten az 5G és a koronavírus kapcsolatáról. Már az Index.hu is közölt több cikket adótornyok megrongálásáról, konteókról... mivel sokan tájékozódnak a Wikipédiából, nem kellene legalább egy bekezdést a konteóknak is szentelni?

Az 5G szócikk pedig kimondottan az egészségügyi aggályokal fejezi be, sőt a cikk méretéhez képest meglehetősen hangsúlyos terjedelemben. A konteóhívőknek így kicsit a Wikipédia is adja a hátszelet szerintem. – B.Zsolt ^vita 2020. április 18., 21:11 (CEST)

Az angol Wikipédiának [[:en:Misinformation related to the 2019–20 coronavirus pandemic|külön szócikke van erre, az szerintem jó megoldás az értelmes és kevésbé értelmes tartalom szétválasztására. --Tgr^vita 2020. április 19., 13:46 (CEST)

Helyesírási hiba az első ábrán

Nem tudom, hogy kell javítani, mindenesetre itt jelzem: nem fáradság, hanem fáradtság az egyik tünet. – Radírpók ^vita 2020. április 29., 15:32 (CEST)

Photoshop-al lehet javítani és újra fel kell tölteni a wikimédiába. Ide: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Symptoms_of_coronavirus_disease_2019_in_Hungarian.jpg – Neo ^vita 2020. április 29., 19:03 (CEST)

COVID19 a helyes írásmód?

A Facebook egyik fordítói fórumán posztolta valaki, hogy hivatalos állásfoglalást kértek és kaptak az MTA Nyelvtudományi Intézetétől, miszerint a helyes írásmód Covid19-járvány. Hogyan fordítsam fórum a Facebookon. Itt az állásfoglalás, nem tudom, így olvasható-e: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10219029464989591&set=p.10219029464989591&type=3&theater

Update: gyorsan beOCR-eztem Tisztelt Hölgyem! Megértését kérjük, hogy csak most válaszolunk levelére. A kérdésben egyeztettünk az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottságának és Orvosi Nyelvi Munkabizottságának tagjaival, s a következő állásfoglalás született. Az orvosi szaknyelvben léteznek a megnevezés részét képező római vagy arab számok, amelyeket a szaknyelvi helyesírási szabályzat tartozékszámoknak nevez (pl. B6-vitamin). A nemrég megjelent új orvosi helyesírási útmutató (Bősze Péter: Magyar orvosi nyelv: helyesírási útmutató, Medicina, 2019) alapján a tartozékszámokat közvetlenül, tehát kötőjel nélkül kapcsoljuk a mozaikszókhoz, így a 19 és a Covid közé nem teszünk kötőjelet. A Covid a forrásnyelvben létrejött mozaikszó, ún. szóösszevonás (< coronavirus disease). A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának 286. pontja alapján csak az első betűt írjuk naggyal. A normatív, köznyelvi használatban a Covid79 formát javasoljuk. Szaknyelvi, tehát kifejezetten az orvos olvasóknak, szaktudományos használatra szánt szövegtípusokban a betűszói írásmódú COVID19 forma is megfelelő. A kétféle írásmód közti választás - összhangban az 1992-es Orvosi helyesírási szótár (Fábián Pál, Magasi Péter főszerk., Akadémiai Kiadó) szellemiségével - nagyban függ tehát a szövegalkotótól, a befogadótól, a szövegtípustól. Üdvözlettel MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálat

hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2020. augusztus 14., 14:31 (CEST)