„Briológia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.nees.uni-bonn.de Briológia a Bonni Egyetem honlapján] {{de}} |
* [http://www.nees.uni-bonn.de Briológia a Bonni Egyetem honlapján] {{de}} |
||
* [http://www.ijon.de/moose/geschichte.html A briológia rövid történelme] {{de}} |
* [https://web.archive.org/web/20160303190525/http://www.ijon.de/moose/geschichte.html A briológia rövid történelme] {{de}} |
||
* [http://www.bryology.org/ International Association of Bryologists] {{en}} |
* [http://www.bryology.org/ International Association of Bryologists] {{en}} |
||
* [http://www.abls.org/ American Bryological and Lichenological Society] {{en}} |
* [http://www.abls.org/ American Bryological and Lichenological Society] {{en}} |
||
A lap 2020. április 21., 17:15-kori változata
A briológia (a görög bryon (moha) szóból ered) a botanika egyik résztudomány területe. Ez a tudományág a mohákkal (lombosmohák, májmohák, becősmohák) foglalkozik. A mohász (briológus) olyan ember, aki aktív tudományos érdeklődéssel figyeli meg, gyűjti, osztályozza és kutatja a mohákat.[1]
Története
A mohákat először részletesebben a 18. században kezdték vizsgálni. Johann Jacob Dillenius német botanikus (1687-1747), oxfordi professzor 1717-ben írta meg tanulmányát A páfrányok és mohák reprodukciója címmel. Az első teljesen mohászattal foglalkozó munka Johann Hedwigé volt, aki a reproduktív szervek (sporofitonok) alapján fektette le a mohák rendszertani besorolásának az alapjait. Jelenleg is ez a moharendszertan (taxonómia) alapja (1792, Fundamentum historiae naturalista muscorum).
A briológia főbb kutatási területei a rendszertan (taxonómia), az élettan (fiziológia), a molekuláris biológia (DNS szekvenálás) és az ökológia (kapcsolat más növény- és állatfajokkal). Érdekesség, hogy vannak húsevő mohafajok is.
Világszinten fontosabb briológiai kutatási központok a Bonni Egyetem Németországban, a Helsinki Egyetem Finnországban, illetve a New York-i Botanikus Kert.
A magyarországi mohakutatás története
A jelentősebb kutatások csak a 20. század elején kezdődtek Magyarországon. Korábbról csak szórványos adataink vannak, illetve a vizsgálatok célpontjában a jelenleg határon kívüli, de mohákban gazdagabb területek álltak (a Kárpátok felvidéki és erdélyi területei). Ebből az időszakból Hazsilinszky Frigyes 1885-ben megjelent A magyar birodalom mohaflórája című munkája a legjelentősebb.
A hazai mohaflóra legaktívabb kutatója Boros Ádám volt, 1953-ban jelent meg Magyarország mohái című határozókönyve.
Hivatkozások
- ↑ Bryology at the New York Botanical Garden. New York Botanical Garden. (Hozzáférés: 2011. december 24.)
Irodalom
- Meylania, Zeitschrift für Bryologie und Lichenologie
- Limprichtia, Zeitschrift der Bryologischen Arbeitsgemeinschaft Deutschlands
További információk
- Briológia a Bonni Egyetem honlapján (németül)
- A briológia rövid történelme (németül)
- International Association of Bryologists (angolul)
- American Bryological and Lichenological Society (angolul)
- British Bryological Society (angolul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bryology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.