„Hamadán” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek kategória eltávolítva; Irán javasolt világörökségi helyszínei kategória hozzáadva (a HotCattel) |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] korából]] |
[[Kép:Persia - Achaemenian Vessels.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Arany ivóedény az [[Akhaimenida-ház|Akhaimenidák]] korából]] |
||
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és [[Pontosz]]-i születésű [[Sztrabón]] is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "''[[Méd Birodalom|Média]] két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.''", majd egy fejezettel később írta: "'' Nagy-Média hajdan egész [[Ázsia|Ázsián]] uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn [[Kyros]] és a perzsák [[Astyagés]] |
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és [[Pontosz]]-i születésű [[Sztrabón]] is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "''[[Méd Birodalom|Média]] két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.''", majd egy fejezettel később írta: "'' Nagy-Média hajdan egész [[Ázsia|Ázsián]] uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn [[II. Kurus perzsa király|Kyros]] és a perzsák [[Istuviga|Astyagés]]'' |
||
alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja.''" |
alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja.''" |
||
[[Kép:Rython boz.jpg|bélyegkép|balra|120px]] |
[[Kép:Rython boz.jpg|bélyegkép|balra|120px]] |
A lap 2020. március 4., 15:15-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Hamadán (Hamadān) | |
Közigazgatás | |
Ország | Irán |
Körzethívószám | 0813 |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 554 406 fő (2016)[1][2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1850 m |
Időzóna | UTC+03:30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′Koordináták: é. sz. 34° 48′, k. h. 48° 31′ | |
Hamadán (Hamadān) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamadán (Hamadān) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadán tartományban, Iránban.
Fekvése
Teherántól 390 kilométerre, az Alvand-hegység lábánál fekvő település.
Története
Hamadán (az ókori Ekbatana) története az asszírok és médek idejébe nyúlik vissza.
I. e. 7. században itt már jelentős erődrendszer állt. Ekbatana-ról (i. e. 484–425) Hérodotosz is megemlékezett, Hét körfaláról írt: "a legtágabb kör akkora, mint Athén kerülete" - írta.
I. e. 560-ban Kürosz hódította meg, és kitűnő adottságait felismerve az Akhaimenidák nyári lakhelyévé tette.
A fennmaradt hagyományok szerint az Ószövetség Eszter könyvének címszereplője Eszter királyné, I. Xerxész felesége (i. e. 484–425), gyámapja Mardokeus kíséretében férjével és a királyi udvartartással együtt itt töltötte a nyarakat.
Ekbatana városa a Bibliában is többször szerepel: Esdrás, Tóbiás és Judit könyve említi nevét. Ekbatana-Hamadán ma is híres zsidó zarándokhely.
Judit könyve Arfaxád perzsa király korabeli Ekbatanáját így írta le: "Abban az időben a médek fölött, Ekbatanában Arfaxád uralkodott s három könyök széles és hat könyök hosszú, faragott kőkockákból falat épített Ekbatana köré. A fal magassága 70 könyök volt, a szélessége 50 könyök. Kapui fölé 100 könyök magas, alapjánál 60 könyök széles bástyákat építtetett, s a kapuk 70 könyök magasra emelkedtek, szélességük pedig 40 könyök volt, ami lehetővé tette, hogy derékhada kitörjön és gyalogsága felvonuljon."
Az i. e. 64 körül élt görög neveltetésű és Pontosz-i születésű Sztrabón is többször is megemlékezett Ekbatanáról: "Média két részre oszlik; az egyiket Nagy-Médiának nevezik s ennek fővárosa Ekbatana, nagy város a Méd Birodalom királyi székhelyével.", majd egy fejezettel később írta: " Nagy-Média hajdan egész Ázsián uralkodott, miután megsemmisítette a syrek birodalmát. De még később is, midőn Kyros és a perzsák Astyagés alatt megdöntötték ezt a nagy hatalmat, sokat megtartott régi tekintélyéből és Ekbatana volt a perzsa királyok téli székhelye, úgyszintén a makedónoknak is, akik azok legyőzése óta hatalmukban tartják Syriát, a parthyaos királyoknak még ma is ugyanazt a hasznot és biztonságot nyújtja."
Az Óperzsa Birodalom hanyatlása után Ekbatana a jelentéktelenségbe süllyedt. I. sz. 644-ben az arabok kezébe került.
A 14. században a rövid szeldzsuk uralomnak véget vetett a mongol betörés.
Hamadán fontos, nagyforgalmú utak találkozásánál feküdt, kereskedői mindig ki tudták használni városuk adottságait.
A 16–18. században Perzsia volt a keleti szőnyegszövés központja. Hamadán (Ekbatana) városa ma is híres szőnyegszövőiről. A hamadáni szőnyeg eredeti, geometrikus formakincse napjainkra is átöröklődött. Általában kettő, vagy nagyon kevés színt használnak szőnyegeik szövésénél.
Az 1914 méter magasságban fekvő, nagyváros a mai Hamadán idegenforgalmát enyhe és kiegyensúlyozott éghajlatának, történelmi és műtörténeti szerepének köszönheti.
Nevezetességek
- Avicenna perzsa származású filozófus síremléke
- Eszter és Mardokeus mauzóleuma
- Baba Taher mauzóleuma
- Korban torony
- Kőoroszlán
Jegyzetek
- ↑ https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
- ↑ جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
Források
- Irán (1979) ISBN 963-243-133-2