„I. e. 321” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3. sor: | 3. sor: | ||
== Események == |
== Események == |
||
===Makedón Birodalom=== |
===Makedón Birodalom=== |
||
*Híre megy, hogy [[Perdikkasz]], a birodalom régense uralkodóvá akarja kikiáltani magát. Görögország kormányzója, [[Antipatrosz]] [[I. Antigonosz makedón király|Antigonosz]] és [[Kraterosz (hadvezér)|Kraterosz]] vezetésével sereget küld ellene Kis-Ázsiába, de a [[hellészpontoszi csata|hellészpontoszi csatában]] Perdikkasz támogatója, [[Eumenész]] kappadókiai kormányzó döntő vereséget mér rájuk és [[Neoptolemosz (hadvezér)|Neoptolemosz]] örményországi szatrapára; |
*Híre megy, hogy [[Perdikkasz]], a birodalom régense uralkodóvá akarja kikiáltani magát. Görögország kormányzója, [[Antipatrosz]] [[I. Antigonosz makedón király|Antigonosz]] és [[Kraterosz (hadvezér)|Kraterosz]] vezetésével sereget küld ellene Kis-Ázsiába, de a [[hellészpontoszi csata|hellészpontoszi csatában]] Perdikkasz támogatója, [[Eumenész]] kappadókiai kormányzó döntő vereséget mér rájuk és [[Neoptolemosz (hadvezér)|Neoptolemosz]] örményországi szatrapára; Neoptolemosz elesik a csatában, Kraterosz pedig röviddel később belehal a sebeibe. |
||
*Perdikkasz [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] ellen indul Egyiptomba, de nem képes megszervezni a Níluson való átkelést. A testvérharc miatt amúgy is elégedetlenkedő katonák fellázadnak, alvezérei pedig (köztük [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|Szeleukosz]]) meggyilkolják. A vezérek kiegyeznek, Ptolemaiosz megmarad Egyiptom uraként, Szeleukosz pedig megkapja Perdikkasz Babilonját. |
*Perdikkasz [[I. Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]] ellen indul Egyiptomba, de nem képes megszervezni a Níluson való átkelést. A testvérharc miatt amúgy is elégedetlenkedő katonák fellázadnak, alvezérei pedig (köztük [[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó|Szeleukosz]]) meggyilkolják. A vezérek kiegyeznek, Ptolemaiosz megmarad Egyiptom uraként, Szeleukosz pedig megkapja Perdikkasz Babilonját. |
||
*Nagy Sándor megmaradt vezérei (diadokhohszai) a szíriai Triparadeiszoszban újratárgyalják a birodalom korábbi felosztását. Az új régens Antipatrosz lesz, aki a gyengeelméjű [[III. Philipposz makedón király|III. Philipposz]] és a kiskorú [[IV. Alexandrosz makedón király|IV. Alexandrosz]] nevében kormányoz. Ptolemaiosz megtarthatja Egyiptomot és Kürenaikát. Ptolemaiosz feleségül veszi Antipatrosz lányát, Eurüdikét. |
*Nagy Sándor megmaradt vezérei (diadokhohszai) a szíriai Triparadeiszoszban újratárgyalják a birodalom korábbi felosztását. Az új régens Antipatrosz lesz, aki a gyengeelméjű [[III. Philipposz makedón király|III. Philipposz]] és a kiskorú [[IV. Alexandrosz makedón király|IV. Alexandrosz]] nevében kormányoz. Ptolemaiosz megtarthatja Egyiptomot és Kürenaikát. Ptolemaiosz feleségül veszi Antipatrosz lányát, Eurüdikét. |
A lap 2019. november 25., 17:57-kori változata
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század
Évtizedek: i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek
Évek: i. e. 326 – i. e. 325 – i. e. 324 – i. e. 323 – i. e. 322 – i. e. 321 – i. e. 320 – i. e. 319 – i. e. 318 – i. e. 317 – i. e. 316
Események
Makedón Birodalom
- Híre megy, hogy Perdikkasz, a birodalom régense uralkodóvá akarja kikiáltani magát. Görögország kormányzója, Antipatrosz Antigonosz és Kraterosz vezetésével sereget küld ellene Kis-Ázsiába, de a hellészpontoszi csatában Perdikkasz támogatója, Eumenész kappadókiai kormányzó döntő vereséget mér rájuk és Neoptolemosz örményországi szatrapára; Neoptolemosz elesik a csatában, Kraterosz pedig röviddel később belehal a sebeibe.
- Perdikkasz Ptolemaiosz ellen indul Egyiptomba, de nem képes megszervezni a Níluson való átkelést. A testvérharc miatt amúgy is elégedetlenkedő katonák fellázadnak, alvezérei pedig (köztük Szeleukosz) meggyilkolják. A vezérek kiegyeznek, Ptolemaiosz megmarad Egyiptom uraként, Szeleukosz pedig megkapja Perdikkasz Babilonját.
- Nagy Sándor megmaradt vezérei (diadokhohszai) a szíriai Triparadeiszoszban újratárgyalják a birodalom korábbi felosztását. Az új régens Antipatrosz lesz, aki a gyengeelméjű III. Philipposz és a kiskorú IV. Alexandrosz nevében kormányoz. Ptolemaiosz megtarthatja Egyiptomot és Kürenaikát. Ptolemaiosz feleségül veszi Antipatrosz lányát, Eurüdikét.
Róma
- Titus Veturius Calvinust és Spurius Postumius Albinust választják consulnak. A folyamatban lévő háborúban a szamniszok békeküldöttséget küldenek Rómába, de eredménytelenül távoznak. Mindkét consul a szamniszok ellen vonul, akik Caudium mellett becsalják őket egy hegyszorosba, majd torlaszokkal csapdába ejtik a két római sereget. Megalázó feltételekkel öt évre szóló békekötésre kényszerítik őket, a római katonáknak fegyvertelenül iga alatt kell átvonulniuk.[1]
Halálozások
- Perdikkasz, makedón hadvezér, régens
- Kraterosz, makedón hadvezér
- Csou Hszian-vang, a kínai Csou állam királya
Források
- ↑ Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 321 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.