„Argó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
a spam link jelölése, egyéb apróság
3. sor: 3. sor:
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője]]
[[Fájl:Douris cup Jason Vatican 16545.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Iaszón]] és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője]]


Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz]]ba, hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t [[Aiétész]] királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő [[Phrixosz és Hellé]] vitték el a Lapüthosz-hegyi [[Zeusz]] szentélyből.<ref>{{cite web|url=http://www.thasos.hu/sajat_fajlok/mitologia/Phrixosz%20es%20Helle.html|title=Phrixosz és Hellé|language=magyar}}</ref> (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia (mitológia)|Médeia]], Aietész lánya, pap- és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta.
Az '''Argó''' a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] szereplő hajó, melyen [[Iaszón]] és az [[argonauták]]<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/argonautak.html|title=Argonauták|language=magyar}} {{Spam link|dátum=2019 októberéből}}</ref> útra keltek [[Kolkhisz]]ba, hogy visszaszerezzék az [[aranygyapjú]]t [[Aiétész]] királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő [[Phrixosz és Hellé]] vitték el a Lapüthosz-hegyi [[Zeusz]] szentélyből.<ref>{{cite web|url=http://www.thasos.hu/sajat_fajlok/mitologia/Phrixosz%20es%20Helle.html|title=Phrixosz és Hellé|language=magyar}}</ref> (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a [[Dardanellák|Hellészpontosz]].) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban [[Médeia (mitológia)|Médeia]], Aietész lánya, pap- és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, [[Argosz (hajóépítő)|Argoszról]] kapta.


A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.
A történet többek között [[Apollóniosz Rhodiosz]] ''Argonautika'' című művében olvasható.<ref>{{cite book|author=Apollóniosz Rhodiosz|title=Argonautika}}</ref> A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.

A lap 2019. október 18., 21:38-kori változata

Az Argó Lorenzo Costa festményén
Iaszón és a sohasem alvó varázshatalmú szörnyű sárkánykígyó, az aranygyapjú őrzője

Az Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták[1] útra keltek Kolkhiszba, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aiétész királytól, ahova a feláldozásuk elől Kolhiszba menekülő Phrixosz és Hellé vitték el a Lapüthosz-hegyi Zeusz szentélyből.[2] (Hellé a menekülés közben a tengerbe veszett, ez a hely a Hellészpontosz.) Az expedíció sikerrel járt, számos véres közjáték és sok ember élete árán. Elsősorban Médeia, Aietész lánya, pap- és varázslónő, az ereklye papnőjének Iaszón iránti elvakult szerelme miatt. A hajó a nevét építőjéről, Argoszról kapta.

A történet többek között Apollóniosz Rhodiosz Argonautika című művében olvasható.[3] A történet alapja reális esemény, amit a történet mesélői számos csodás és mesés elemmel színeztek ki.

A mítosz szerint a hajó a Pélion-hegy fenyőiből készült, a hajóorr pedig az Athéné istennő által adományozott Dodona szent tölgyeséből származó fából. A hajó orra ezért mágikus tulajdonságokkal rendelkezett; tudott beszélni és ismerte a jövőt. A hajó harminc vagy ötven evezős részére készült.

Jegyzetek

  1. Argonauták (magyar nyelven) [Tiltott forrás?]
  2. Phrixosz és Hellé (magyar nyelven)
  3. Apollóniosz Rhodiosz. Argonautika 

Források

További információk