Lohr Ferenc (hangmérnök)

Lohr Ferenc
Született	1904. december 17. Budapest
Elhunyt	1994. április 26. (89 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Lohr Ferenc
Foglalkozása	hangmérnök
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem (–1927, gépészmérnöki tudomány)
Sírhelye	Farkasréti temető (2-1-107)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Lohr Ferenc (Budapest, 1904. december 17. – Budapest, 1994. április 26.) az első magyar hangmérnök, a filmhangosítás nemzetközi hírű szakértője. Zenész, akinek szó szerint hegedűje mutatta meg az utat a filmművészethez.

Több, mint hetven filmet hangosított, köztük az első szűk értelemben vett magyar hangosfilmet, az 1931-es A kék bálvány című filmet.

Édesapja, Lohr Ferenc, neves templomfestő volt.

Iskolái

Gyermekként őt magát is a művészet érdekelte, hegedűművész akart lenni, édesapja azonban eltanácsolta a művészélettől és a mai budapesti Reáltanoda utcai főreálgimnáziumba íratta. Ezután a Műegyetem gépészmérnöki szakára járt. Folytatta azonban a zenélést is és napi több órát gyakorolt. A zenélésen keresztül vezetett útja a filmhez: barátaival együtt filmeket kísért hegedűn az egyetem mozijában.

Korai pályája

Lohr 1927-ben szerzett diplomát, de ennek nem volt nagy értéke, mivel nagyon sok volt a mérnök. Évekig tartott, amíg megtalálta útját a filmiparig. A Koch és Strezel orvos műszereinek ügynöke volt Észak-Magyarországon, később neonfényreklámokat tervezett Fóthy Gyula gyárában.

A Siemens konszern egyik képviselője akkor figyelt fel rá, amikor egy barátja esküvőjén hegedült: később beajánlotta a Hunnia Filmgyárba, hogy a Siemens által oda szállított hangosítóberendezésekkel foglalkozzon. A Siemens 1930-ban Berlinbe küldte, hogy a Tobis-Klang féle fényhangrendszert (TOnBIld Syndikat) tanulmányozza. Az így szerzett szaktudás segített neki elindulni a magyar hangosfilmkészítés útján.

Filmjei

Első filmje, A kék bálvány megbukott. Az ugyanazon évben (1931) készített Hyppolit, a lakáj azonban már óriási sikert hozott.

Később olyan klasszikus filmek kötődtek a nevéhez, mint az Ida regénye (1934), Az Aranyember (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938), az Emberek a havason (1942), vagy az Oldás és kötés (1963).

Tíz év alatt sikerült megoldania, hogy a beszéd, zene, háttérzaj torzítás nélkül kerüljön filmre.

1941-ben rövid időre behívták. Amikor hazatért, kinevezték a Hunnia műszaki cégvezetőjévé.

A háború után

Cégvezetői múltjából a második világháború után sok baja származott. Még a filmgyárból is kitiltották, alkalmi munkákból tartotta el családját.

1952-ben azonban rehabilitálták, akusztikusi munkát kapott a Középület Tervező Vállalatnál, és még ebben az évben a Hunniába is visszahívták. Akusztikusként ő oldotta meg a frissen épült Népstadion hangosítását, ő tervezte a moszkvai KGST-palota akusztikáját és az algériai Sportstadion hangosítását, de a váci zeneiskola kihangosítása is az ő munkája.

Az 1956-os forradalmat „páholyból” nézhette, hiszen a Corvin köz 2-ben, gyakorlatilag a legerősebb ellenálló központ, a Corvin köz tetején lakott. A lakás kiégett és ottvesztek az idősebb Lohr képei, a hangmérnök mesterhegedűje, filmes emlékei és dokumentumai. A forradalom után még le is tartóztatták, de tíz nap után kiengedték.

Forrás

• Zányi Tamás: A magyar film első hangmestere (PDF). Cikkek. Magyar Hangmérnökök Társasága, 2004. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)