„Erekció” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.67.157.160 (vita) szerkesztéséről Kempi szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor: 1. sor:
Az erekció a fasz megmeredése
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Flaccidtoerect.png|thumb|upright=1.7|A pénisz nyugalmi és merevedett, erektált állapota. Az erekció létrejöttét pszichés, lelki, hormonális és idegi tényezők egyaránt befolyásolják<ref>[https://www.pharmazeutische-zeitung.de/ausgabe-122007/pde-5-hemmer-im-vergleich/ Erektile Dysfunktion ], pharmazeutische-zeitung.de {{de}}</ref>]]

Az '''erekció''' vagy '''merevedés''' a [[hímvessző|pénisz]]nek az az állapota, amikor megkeményedik, megnagyobbodik és megemelkedik; [[szexuális izgalom]] esetén ez gyakran előfordul [[fiú]]knál, [[férfi]]aknál, illetve hím állatoknál. Az erekció teszi lehetővé a [[közösülés]]t és néhány más [[szexuális tevékenység]]et, bár nem mindegyikhez elengedhetetlen.

A merevedést szexuális izgalom mellett súrlódás, a [[fityma]] visszahúzódása vagy a telt [[húgyhólyag]] nyomása is előidézheti. Egészséges férfiaknál az éjszaka folyamán számos alkalommal előfordul az [[alvás]] [[Rapid Eye Movement|REM-fázis]]aiban, és a reggeli merevedés is gyakori ébredéskor. Ezeket spontán merevedésnek hívják, általában hetente 2-3 alkalommal fordulnak elő, és arról tanúskodnak, hogy jól működnek az erekciós pályák. Az erekció fiúmagzatoknál már a [[méh (szerv)|méhben]] is előfordul.


== Az erekció mechanizmusa ==
== Az erekció mechanizmusa ==

A lap 2019. augusztus 28., 13:56-kori változata

Az erekció a fasz megmeredése

Az erekció mechanizmusa

Az ember esetében az erekció fiziológiailag két együttműködő mechanizmus révén jön létre: több vér áramlik az erektilis szövet ereibe, és kevesebb vér áramlik kifelé. A szóban forgó érrendszereket barlangos testeknek (corpora cavernosa) és szivacsos testnek (corpus spongiosum) hívják. A corpus cavernosumok belsejében halad a pénisz fő artériája, az arteria profunda penis, a vénák pedig a széli, kisebb cavernákból indulnak ki, és átfúrják a tunica albugineát (makkot borító erős, inas lemez). A cavernás testek artériái dugóhúzószerűen csavarodottak, így képesek a pénisz nagyobbodását követni. A paraszimpatikus hatásra a tájék izomzata ellazul, több vért engedve a cavernákba; más izmok összehúzódása lecsökkenti a kiáramlást. A centrális nagyobb cavernák telítődve összenyomják a széli kisebb cavernákat és a belőlük elvezető vénákat, ezáltal a vér nem tud elfolyni és bekövetkezik a merevedés (erekció).

A befolyt vértől a pénisz megkeményedik, megnagyobbodik, keresztmetszetében és hosszában egyaránt, és megemelkedik olyan szögben, ami a vízszintes alattitól a közel függőlegesig terjedhet. A fityma eközben visszahúzódik és láthatóvá teszi a makkot. A corpus spongiosum (a húgycső barlangos testje) erekciója nem olyan nagyfokú, mint a másik két cavernás testté, mert nincs erős tunica albugineája, és a vénás elfolyása állandó. Emiatt a húgycső erekció alatt is átjárható, és így lehetséges a sperma kilövellése.

Erekció alatt a glans penis (makk) is megtartja képlékenységét (corpus spongiosum penis része), ezzel is segítve a hímvessző női nemi csatornába jutását.

Az erekciós folyamat hibái

Ha az erekciós mechanizmus nem megfelelően működik, azaz merevedési zavar jön létre és áll fenn, akkor megnehezül a közösülés.[1][2] Orvosi értelemben a merevedési zavar a kielégítő szexuális tevékenységhez szükséges merevedés elérésének és fenntartásának képtelensége.[3] Ha pedig a merevedési zavar olyan szintű, hogy maximálisan ellehetetleníti a szexuális együttlétet, az esetben már impotenciáról van szó. Az impotenciát embereknél beültetéssel (protézis) vagy gyógyszerekkel kezelik. Egyes gyógyszereket közvetlenül a barlangos testbe fecskendeznek vagy húgycsőkúpként alkalmaznak – ezek közvetlen erekciót hoznak létre szexuális izgalom nélkül is –, míg másokat szájon át vesznek be, és a szexuális izgalommal együtt okoznak erekciót. Az egészségügyi szakemberek alapvetően életmódbeli változtatásokat javallanak azoknak, akik erektilis diszfunkcióval küzdenek.[4]


A merevedési problémák mögött meghúzódó okok:[5]

  • Különböző lelki eredetű tényezők
  • Előrehaladott életkor (férfiklimax)
  • Különböző megbetegedések (kiváltképp melyek a vérkeringést is negatívan befolyásolják)
  • Elégtelen táplálkozás
  • Káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás)
  • Gyógyszer-mellékhatások
  • Prosztataproblémák

Kényelmetlen helyzetek

A merevedés és annak hiánya is kellemetlen lehet, a körülményektől függően.

Az erekció kellemetlen lehet

  • ha a férfi vagy fiú nem akarja mások tudomására hozni, hogy szexuális izgalomban van,
  • ha a merevedést nem szexuális izgalom, hanem például súrlódás stb. okozta, és a férfi vagy fiú nem akarja azt a képzetet kelteni, hogy szexuális izgalomban van,
  • olyan helyzetekben, amikor a merevedés nem helyénvaló, például osztályteremben vagy közterületen.

Az erekció hiánya kellemetlen lehet

  • ha a férfi vagy fiú partnerrel van együtt, és tévesen kelti azt a benyomást, hogy nem találja vonzónak a másikat.

Ez utóbbi a partnernek is csalódást okozhat, ha izgatónak találja az erekciót, és mindkettejüknek egyaránt, mivel leszűkül ezáltal a szexuális lehetőségeik köre.

Egyéb érdekességek, információk

A fiatalkorúak számára elérhető filmek és újságok számos országban nem mutathatnak be erekciót; ennek ábrázolása gyakran az egyik határvonal lágy és kemény pornográfia között. Az erekciót nudistastrandokon sem veszik jó néven, és a férfiaktól elvárják, hogy elfedjék merevedésüket, amíg el nem múlik.[forrás?]

Egyes országokban a körülmetélést rutinszerűen alkalmazzák fiúcsecsemőkön (például az Egyesült Államokban). A megmerevedett pénisz bőre ilyenkor szoros és nem mozgatható a törzsön.

Erekció még a halál után is előfordulhat, ha valamilyen okból megnövekszik a nyomás a pénisz belsejében, például ha a rothadás során gázok szabadulnak fel.

A nők csiklójában ugyancsak található erektilis szövet, és szexuális izgalomtól szintén megmerevedhet; a mellbimbó merevedését azonban nem erektilis szövet okozza.

Jegyzetek

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons:Category:Penile erection
A Wikimédia Commons tartalmaz Erekció témájú médiaállományokat.