„Kromatin” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Robot: következő hozzáadása: fa:کروماتین |
a Robot: következő hozzáadása: lv:Hromatīns |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[ja:クロマチン]] |
[[ja:クロマチン]] |
||
[[lt:Chromatinas]] |
[[lt:Chromatinas]] |
||
[[lv:Hromatīns]] |
|||
[[mk:Хроматин]] |
[[mk:Хроматин]] |
||
[[nl:Chromatine]] |
[[nl:Chromatine]] |
A lap 2007. szeptember 22., 21:04-kori változata
A kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. Láthatóvá lehet tenni festéssel, mely utal nevére is: színes anyag. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A kromatin szerveződésében szerepet játszó fehérjék a hisztonok. Ezek teszik lehetővé az eukarióta sejtekben 1.8 méter hosszúságú DNS molekula néhány mikrométerbe tömörítését; illetve hiszton fehérjéik metilációja és acetilációja révén képesek befolyásolni a génexpressziót (a génkifejeződést) is. Másrészt a kromatinnak a DNS megkettőződésében, a replikációban is szerepe van.
A kromatin szerveződésének három fő szintje van:
- nukleoszóma - "beads on a string", azaz gyöngyfűzér struktúra, melyben a hiszton oktamerek fognak közre két fordulatnyi, 146 bázispárnyi DNS-t egymás után következve, gyöngyfűzérszerűen;
- 30 nm átmérőjű kromatin fonal;
- kromoszóma
A spermatozoon jelent csak kivételt a fentiekre nézve. A spermiogenezis során a kromatin szorosabb formába kerül, génexpressziója felfüggesztődik. A hisztonok nagyrészt helyüket átadják a protaminnak nevezett, arginin-gazdag fehérjéknek.
Két kromatin típus különíthető el: