„Szervánszky Péter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Infobox kieg. |
→Életpályája: Kieg., jav. |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Már tizenöt éves korában fellépett a testvéreivel (Sári, Judit, Ernő) megalakított vonósnégyessel a harmadik budapesti „tehetségvédelmi hangversenyen”.<ref>Gábor István: ''A BHZ-tól az ÁHZ-ig''. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 49. l. {{ISBN|9633305187}}</ref> A [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]] 1931 és '33 között [[Hubay Jenő]] művészképzőjének növendéke volt. Diplomájának megszerzése után [[1935]]-ben a [[Nemzeti Filharmonikus Zenekar|Székesfővárosi Zenekar]] hangversenymestere és a [[Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes]] másodhegedűse volt [[1943]]-ig. |
|||
Ő mutatta be [[Magyarország]]on [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] [[2. hegedűverseny (Bartók)|II. hegedűversenyét]] [[1944]]. [[január 5.|január 5-én]] Budapesten [[Ferencsik János]] vezényletével és a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével. |
Ő mutatta be [[Magyarország]]on [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] [[2. hegedűverseny (Bartók)|II. hegedűversenyét]] [[1944]]. [[január 5.|január 5-én]] Budapesten [[Ferencsik János]] vezényletével és a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével. |
||
A lap 2019. május 5., 11:16-kori változata
| Szervánszky Péter | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1913. szeptember 24. Kispest |
| Elhunyt | 1985. március 27. (71 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Szülei | Beretvás Erzsébet[1] |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1931–1933) |
| Pályafutás | |
| Aktív évek | 1935–? |
| Együttes | Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes Új Magyar vonósnégyes |
| Hangszer | hegedű |
| Díjak | Hubay Jenő-díj (1932/33) |
| Tevékenység | hegedűművész |
| Szervánszky Péter weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szervánszky Péter (Kispest, 1913. szeptember 24. – Budapest, 1985. március 27.[2]) hegedűművész, -tanár. Szervánszky Endre zeneszerző öccse.
Életpályája
Már tizenöt éves korában fellépett a testvéreivel (Sári, Judit, Ernő) megalakított vonósnégyessel a harmadik budapesti „tehetségvédelmi hangversenyen”.[3] A Zeneakadémián 1931 és '33 között Hubay Jenő művészképzőjének növendéke volt. Diplomájának megszerzése után 1935-ben a Székesfővárosi Zenekar hangversenymestere és a Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes másodhegedűse volt 1943-ig.
Ő mutatta be Magyarországon Bartók Béla II. hegedűversenyét 1944. január 5-én Budapesten Ferencsik János vezényletével és a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével.
1945-ben emigrált. 1949-ig Olaszországban hangversenyezett és tanított. 1949-ben Peruba települt át, ahol elsősorban tanárként működött. Hazatérése után betegsége miatt nem vett részt a zenei életben.
Díjai, elismerései
- 1932–33-as tanév — Hubay Jenő-díj
Jegyzetek
- ↑ Adatlapja a geni.com-on
- ↑ Nemzeti évfordulóink 2013. Főszerk. Estók János. Budapest, 2013. Balassi Intézet. 56–57. l. ISSN 1785-6167
- ↑ Gábor István: A BHZ-tól az ÁHZ-ig. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 49. l. ISBN 9633305187
Forrás
- Halmy Ferenc–Zipernovszky Mária: Hubay Jenő. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 188., 191. l. ISBN 9633300606
