„Magasz kürénéi király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor: 6. sor:
Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő [[Paraetonium]]ig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő [[kelta]] katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. [[Kr. e. 275]]-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya stabilizálta [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] hatalmát, szövetségre lépett Magasszal (megpecsételésként feleségül adva hozzá Apama nevű lányát), akivel [[Kr. e. 274]]-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az [[I. szíriai háború]]t.
Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő [[Paraetonium]]ig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő [[kelta]] katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. [[Kr. e. 275]]-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő [[I. Antiokhosz Szótér]], a [[Szeleukida Birodalom]] királya stabilizálta [[Kis-Ázsia|kis-ázsiai]] hatalmát, szövetségre lépett Magasszal (megpecsételésként feleségül adva hozzá Apama nevű lányát), akivel [[Kr. e. 274]]-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az [[I. szíriai háború]]t.


Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére, ezúttal bevette Paraetoniumot, már [[Alexandria]] városát fenyegette. Magasz befejezte a háborúskodást, amint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, csecsemőkorú lányát, [[II. Bereniké|Berenikét]] pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi [[III. Ptolemaiosz Euergetész|III. Ptolemaiosz Euergetésszel]] jegyezték el.
Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére ezúttal bevette Paraetoniumot, és már [[Alexandria]] városát fenyegette. Amint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, Magasz befejezte a háborúskodást, csecsemőkorú lányát, [[II. Bereniké|Berenikét]] pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi [[III. Ptolemaiosz Euergetész|III. Ptolemaiosz Euergetésszel]] jegyezték el.


Magasz hátralevő uralmáról gyakorlatilag semmit sem tudni, ami valószínűvé teszi, hogy békében telt. [[Plutarkhosz]] idéz egy komédiarészletet, melyben Magaszt igen műveletlennek, de jóindulatúnak mutatkozik, és azt is feljegyezték róla, hogy mértéktelenül szeretett enni. [[Kr. e. 250]]-ben bekövetkezett halálát állítólag kövérsége miatti megfúlás okozta. Bereniké és III. Ptolemaiosz frigyét csak a halála után kötötték meg, ekkor a tartomány ismét egyesült Egyiptommal.
Magasz hátralevő uralmáról gyakorlatilag semmit sem tudni, ami valószínűvé teszi, hogy békében telt. [[Plutarkhosz]] idéz egy komédiarészletet, melyben Magasz igen műveletlennek, de jóindulatúnak mutatkozik, és azt is feljegyezték róla, hogy mértéktelenül szeretett enni. [[Kr. e. 250]]-ben bekövetkezett halálát állítólag kövérsége miatti megfúlás okozta. Bereniké és III. Ptolemaiosz frigyét csak a halála után kötötték meg, ekkor a tartomány ismét egyesült Egyiptommal.


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2007. szeptember 10., 23:46-kori változata

Sablon:Ókorportál2 Magasz (görögül Μάγας, ? – Kr. e. 250), az ókori Küréné királya az egyiptomi Ptolemaidák közül (uralkodott Kr. e. 283/282-től haláláig), I. Ptolemaiosz Szótér mostohafia, I. Bereniké gyerkeme, II. Ptolemaiosz Philadelphosz féltestvére volt.

Életéről nem sokat tudunk. A források szerint apja egy közrendű, bizonyos Philipposz volt. Mostohája, I. Ptolemaiosz a Kr. e. 310-es években hódította meg az észak-afrikai Kürénét, ahol Kr. e. 298-ra stabilizálta hatalmát. A tartomány élére Kr. e. 300 körül Magaszt nevezte ki, aki valószínűleg Egyiptomtól függő helytartóként kormányzott, bár elképzelhető, hogy tiszteletbeli királyi címet is kapott. Amikor apja meghalt, fellázadt, és önállósította magát.

Hamarosan Egyiptomra támadt, és egészen a határon fekvő Paraetoniumig tört előre. Mivel mindkét fél hátországában lázadások törtek ki, Magasz visszavonult, Ptolemaiosz pedig nem tudta üldözni elégedetlenkedő kelta katonáival. Nemsokára ismét kitört az ellenségeskedés. Kr. e. 275-re az öt évvel korábban II. Ptolemaiosztól súlyos vereséget szenvedő I. Antiokhosz Szótér, a Szeleukida Birodalom királya stabilizálta kis-ázsiai hatalmát, szövetségre lépett Magasszal (megpecsételésként feleségül adva hozzá Apama nevű lányát), akivel Kr. e. 274-ben közös támadást indítottak, kirobbantva az I. szíriai háborút.

Ptolemaiosz a kettős fenyegetést, amit ismét katonai lázadás súlyosbított, Magasz leszerelésével számolta fel. Féltestvére ezúttal bevette Paraetoniumot, és már Alexandria városát fenyegette. Amint Ptolemaiosz elismerte Kürenaika független királyának, Magasz befejezte a háborúskodást, csecsemőkorú lányát, Berenikét pedig az ifjú egyiptomi trónörökössel, a későbbi III. Ptolemaiosz Euergetésszel jegyezték el.

Magasz hátralevő uralmáról gyakorlatilag semmit sem tudni, ami valószínűvé teszi, hogy békében telt. Plutarkhosz idéz egy komédiarészletet, melyben Magasz igen műveletlennek, de jóindulatúnak mutatkozik, és azt is feljegyezték róla, hogy mértéktelenül szeretett enni. Kr. e. 250-ben bekövetkezett halálát állítólag kövérsége miatti megfúlás okozta. Bereniké és III. Ptolemaiosz frigyét csak a halála után kötötték meg, ekkor a tartomány ismét egyesült Egyiptommal.

Lásd még

Az Egyiptomtól többször függetlenedő Kürénét a Ptolemaida dinasztia két másik tagja is uralta az idők folyamán:

Források, hivatkozások