I. Bereniké

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Bereniké
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Eurüdiké
ptolemaida dinasztia
I. Arszinoé

Bereniké a Promptuarii Iconum Insigniorumból
Bereniké a Promptuarii Iconum Insigniorumból

Apja Makedóniai Magasz
Anyja Makedóniai Antigoné
Férje Philipposz
I. Ptolemaiosz
Gyermekei Magasz
Antigoné
Theoxéna
II. Arszinoé
Philotera
II. Ptolemaiosz

I. Bereniké (Βερενίκη; i. e. 340 körül – i. e. 279 és 268 között) a ptolemaida kori Egyiptom királynéja, I. Ptolemaiosz felesége.

Élete[szerkesztés]

Bereniké eredetileg Eordaeából származott.[1] Antigoné makedón hercegnő lánya volt egy kevéssé ismert makedóniai nemesembertől, Magasztól.[2] Anyai nagyapja, Kasszandrosz Nagy Sándor birodalma régensének, Antipatrosznak volt a testvére.[2]

I. e. 325-ben Bereniké feleségül ment egy kevéssé ismert helyi nemeshez és katonatiszthez, Philipposzhoz.[2] Philipposz korábban már házas volt, és gyerekei is születtek. Berenikének három gyermeke született ebből a házasságából: Magasz kürénéi király, Antigoné, aki Pürrhosz epiruszi királyhoz ment feleségül, és Theoxéna.[2] Magasz egy feliraton említette magát és apját, amikor Apollón papjaként szolgált.[3] Veje, Pürrhosz egy új várost nevezett el anyósáról, Berenicist. Philipposz i. e. 318 körül meghalt.

Bereniké második férjével, I. Ptolemaiosszal
I. Bereniké és I. Ptolemaiosz portréja egy arany oktodrachmán (Alexandria, i. e. 265 körül)

Első férje halála után Bereniké Egyiptomba ment unokatestvére, Eurüdiké, I. Ptolemaiosz feleségének udvarhölgyeként. Ptolemaiosz, Nagy Sándor egyik hadvezére Egyiptom uralkodója lett és megalapította a ptolemaida dinasztiát.

Bereniké viszonyt kezdett Ptolemaiosszal, majd i. e. 317-ben összeházasodtak. Három gyermekük született, Arszinoé, Philotera és a leendő II. Ptolemaiosz,[3] akit apja örökösének nevezett ki, Eurüdiké gyermekeivel szemben.

Egy beazonosítatlan olimpián Bereniké bajnoki címet szerzett kocsiversenyben (a kor szokásai szerint nem a kocsihajtó, hanem a kocsi tulajdonosa számított bajnoknak).

II. Ptolemaiosz i. e. 308-ban lépett trónra. Uralkodása alatt kikötővárost építtetett a Vörös-tenger partján, és anyjáról Berenikének nevezte el. Feleségül vette testvérét, II. Arszinoét, aki korábban Lüszimakhosz, majd féltestvére, Ptolemaiosz Keraunosz felesége volt.

Berenikét halála után II. Ptolemaiosz, majd IV. Ptolemaiosz isteni ranggal ruházta fel. (Theokritosz, Idillek xv. és xvii.)[3]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Berenice I of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Arsinoe of Egypt and Macedon, 20. o. „Poszidipposznak köszönhetően ma már tudjuk, hogy Bereniké, ahogy második férje, I. Ptolemaiosz, szintén Eordaeából jöhetett.” 
  2. a b c d Archived copy. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  3. a b c http://www.livius.org/be-bm/berenice/berenice_i.html

Irodalom[szerkesztés]

  • Waterfield, Robin. Dividing the Spoils: The War for Alexander the Great’s Empire. New York: Oxford University Press, 273 pages.. o. (2011). ISBN 978-0-19-957392-9