„Agostyán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a alakítás |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Agostyán és környéke már a |
Agostyán és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt |
||
tártak fel. |
tártak fel. |
||
Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakói a tatai vár ellátására rendelték. |
|||
1543-ban a törökök a települést elpusztították, hosszú ideig pusztaságként hevert. |
1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert. |
||
1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra. |
1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra. |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
==Az arborétum== |
==Az arborétum== |
||
Tata irányából érkezve az Agostyán-[[Tardos]] közötti [[Bocsájtó-völgy]] jobb oldalán találjuk a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. |
Tata irányából érkezve az Agostyán-[[Tardos]] közötti [[Bocsájtó-völgy]] jobb oldalán találjuk az arborétumot, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Csak csoportok látogathatják. |
||
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf [[Eszterházi Móricz]] alapította, amikor 1912-ben vörösfenyőt kezdett itt telepíteni. |
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf [[Eszterházi Móricz]] alapította, amikor 1912-ben vörösfenyőt kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek. |
||
A későbbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a terület mikroklímája eltér a környező domboldalakétól. |
A későbbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a terület mikroklímája eltér a környező domboldalakétól. Ez és részben savanyú talaja tette alkalmassá egy kísérleti [[arborétum]] létrehozására. |
||
Az arborétum terveit 1953-ban Kiss Miklós készítette el |
Az arborétum terveit 1953-ban Kiss Miklós készítette el; a telepítés 1955-ben kezdődött. A cél nem a fajtagazdagság, hanem az esztétikailag értékes és erdőgazdaságilag jelentős fajok, változatok telepítése volt. A mikroklíma fenntartására a völgyet átszelő, a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját gátakkal zárták el, és két tavat hoztak létre. |
||
A sikeres telepítés eredményeként ma |
A sikeres telepítés eredményeként ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve fajta található meg itt – köztük a [[Gerecse]] jellemző növényei. |
||
Az itteni növényfajok többsége különleges fenyőféle. |
Az itteni növényfajok többsége különleges fenyőféle. |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
* http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000243.htm |
* http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000243.htm |
||
==Források== |
|||
[[Kategória:Történelmi települések]] |
[[Kategória:Történelmi települések]] |
||
A lap 2007. szeptember 9., 21:43-kori változata
Tata-Agostyán (németül: Augustin) Komárom-Esztergom megyei falu, 1985 óta Tata város része.
Története
Agostyán és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Határában bronzkori urnatemetőt tártak fel.
Oklevélben először 1343-ban említik. Ekkor lakói a tatai vár ellátására rendelték.
1543-ban a törökök a települést elpusztították, és hosszú ideig pusztaságként hevert.
1773-ban würzburgi és bambergi németekkel telepítették újra.
Az arborétum
Tata irányából érkezve az Agostyán-Tardos közötti Bocsájtó-völgy jobb oldalán találjuk az arborétumot, amit a Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. kezel. Csak csoportok látogathatják.
A csodálatos fekvésű és mikroklímájú arborétumot voltaképpen gróf Eszterházi Móricz alapította, amikor 1912-ben vörösfenyőt kezdett itt telepíteni. Az erdőkkel körülvett völgyben a növények különösen szépen fejlődtek.
A későbbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a terület mikroklímája eltér a környező domboldalakétól. Ez és részben savanyú talaja tette alkalmassá egy kísérleti arborétum létrehozására.
Az arborétum terveit 1953-ban Kiss Miklós készítette el; a telepítés 1955-ben kezdődött. A cél nem a fajtagazdagság, hanem az esztétikailag értékes és erdőgazdaságilag jelentős fajok, változatok telepítése volt. A mikroklíma fenntartására a völgyet átszelő, a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját gátakkal zárták el, és két tavat hoztak létre.
A sikeres telepítés eredményeként ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve fajta található meg itt – köztük a Gerecse jellemző növényei.
Az itteni növényfajok többsége különleges fenyőféle.
A gyönyörű luc-, páfrány- és selyemfenyő fajták közül külön figyelmet érdemel egy kb. 33 méteres, múlt századi vörösfenyő és a kert ékességének tartott Atlasz-cédrus (Cedrus atlantica), amely Észak-Afrika magas hegységeiben honos. Találhatunk itt egy értékes tiszafa- (Taxus) gyűjteményt, továbbá tulipánfát (Liriodendron tulipifera) és sok más bokor- és fafajtát is.