„Kiss Angyal Ernő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a úgy tudom, hogy csak a szócikk címébe nem tesszük bele a doktort, de a szövegbe lehet |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
| weboldal= <!-- Wikidata: p856 --> |
| weboldal= <!-- Wikidata: p856 --> |
||
}} |
}} |
||
'''Kiss Angyal Ernő''' ([[Csurgó]], [[1899]]. [[május 22.]] vagy [[május 27.|27.]] – [[Budapest]], [[1968]]) egy magyar zene- és dalszerző volt. A felnőtt élete legnagyobb részét [[Kaposvár]]on és [[Budapest]]en töltő alkotó legismertebb műve az [[Ott, ahol zúg az a négy folyó]] című dal, de írt filmzenéket is. Polgári foglalkozását tekintve főszolgabíró és vármegyei másodfőjegyző volt. |
'''Dr. Kiss Angyal Ernő''' ([[Csurgó]], [[1899]]. [[május 22.]] vagy [[május 27.|27.]] – [[Budapest]], [[1968]]) egy magyar zene- és dalszerző volt. A felnőtt élete legnagyobb részét [[Kaposvár]]on és [[Budapest]]en töltő alkotó legismertebb műve az [[Ott, ahol zúg az a négy folyó]] című dal, de írt filmzenéket is. Polgári foglalkozását tekintve főszolgabíró és vármegyei másodfőjegyző volt. |
||
==Élete== |
==Élete== |
A lap 2019. január 20., 22:42-kori változata
Kiss Angyal Ernő | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Engl Ernő József |
Született | 1899. május 22. vagy 27. Csurgó, Somogy vármegye |
Állampolgársága | magyar |
Elhunyt | 1968 Budapest |
Családja | |
Édesapja | Engl Guido István |
Édesanyja | Kiss Julianna |
Házastárs | Nemes Török Rózsa |
Pályafutás | |
Híres művei | Ott, ahol zúg az a négy folyó |
IPI névazonosító | 00143117115 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Angyal Ernő témájú médiaállományokat. |
Dr. Kiss Angyal Ernő (Csurgó, 1899. május 22. vagy 27. – Budapest, 1968) egy magyar zene- és dalszerző volt. A felnőtt élete legnagyobb részét Kaposváron és Budapesten töltő alkotó legismertebb műve az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dal, de írt filmzenéket is. Polgári foglalkozását tekintve főszolgabíró és vármegyei másodfőjegyző volt.
Élete
1899 májusában Engl Ernő József néven született Csurgón a helyi református gimnázium tanárának, Engl Guido Istvánnak és Kiss Juliannának gyermekeként. 1903-ban a család Angyalra magyarosította a nevét. Apja, aki jól hegedült és zongorázott, a fiút is már gyermekkorától tanította erre a két hangszerre. A fiú csurgói középiskolai évei alatt már kisebb darabokat is szerzett, majd 1918-ban érettségizett. Budapesten jogot végzett, utána pedig Nagyatádra helyezték gyakornoknak. Itt szolgabíróként is tevékenykedett, majd 1928-ban Kaposvárra került, ahol először főszolgabíró, majd 1940-től vármegyei másodfőjegyző volt, bár a politika kevéssé érdekelte. 1930-ban, amikor Kiss István örökbefogadta, felvette a Kiss családnevet is. 1937-ben a kaposvári cigányzenészek egyesülete díszelnöknek választotta meg. 1940-ben a Tokaji Aszú című operett előadásán ismert meg egy Nemes Török Rózsa nevű szubrettprimadonnát, akit a következő évben felségül is vett, majd a következő években együtt írtak zeneszámokat, többek között filmzenéket is. Ebben az időszakban ők váltak a magyar rádióban legtöbbet szereplő szerzőkké. Az a zongora, amelyen az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dalt szerezte, ma ismeretlen helyen, valószínűsíthetően Kaposváron található. Otthonukat a háború alatt feldúlták, ezért 1945-ben Budapestre költöztek, ahol 1948-ig dolgozhattak hivatalosan, de a kommunisták mellőzték őket, és csak 1957-ben kapták vissza működési engedélyüket. Közben Rózsahegyi Kálmánnal és Szalay Lászlóval együtt fiatal művészek tanításával foglalkoztak. Később az V. kerületi művelődési házban zongorázott, ugyanott, ahol felesége is. 1968-ban halt meg, egy nappal közös dalestjük előtt.[1][2][3][4]
Művei
Ismertebb nótái
- Balatoni nádas parton
- Cudar ez a világ
- Deresedik már a hajam
- Duna vízén reszketnek a csillagok
- Erre nézek, arra nézek
- Fodrozik a Tisza víze
- Irígyelnek, hogy én téged szeretlek
- Jaj, de szép kék szeme van magának
- Mikor én még a tavaszban álmodozva jártam
- Nem tagadtam sohasem
- Nincsen nagyobb boldogságom
- Ott, ahol zúg az a négy folyó
- Ráncos szárú a csizmám
- Somogyban van Nagyatád
Operettjei
- Csak azért is (1927)
- Cigánygróf (1930–1931)
Filmzenéi
- Nincsenek véletlenek (1938)
- Férjet keresek (1939–1940)
- Jöjjön elsején! (1940)
- A szerelem nem szégyen (1940)
- A színház szerelmese (1944)
Emlékezete
1999-ben csurgói szülőházán, 2007-ben kaposvári, Bajcsy-Zsilinszky utca 5. alatti lakóházán emléktáblát avattak emlékére.[4]
Források
- ↑ Kiss Angyal Ernő. Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
- ↑ Kiss Angyal Ernő. Somogy.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
- ↑ Híres csurgóiak. Csurgó.hu. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
- ↑ a b Előterjesztés dr. Kiss Angyal Ernő zeneszerző emléktáblája avatásáról 2007-ben (DOC). Kaposvári önkormányzat. (Hozzáférés: 2017. július 3.)