„Szentes Városi Könyvtár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →1997 - Szentes Városi Könyvtár Kht.: (videó) |
a →Kapcsolódó szócikkek: Szentesi zsinagóga |
||
118. sor: | 118. sor: | ||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
* [[Szentesi zsinagóga]] |
|||
* [[Magyarországi könyvtárak listája]] |
* [[Magyarországi könyvtárak listája]] |
||
A lap 2018. szeptember 19., 14:48-kori változata
Szentes Városi Könyvtár | |
A Szentes Városi Könyvtár az egykori zsinagóga épületében | |
Alapítva | 1949 |
Székhely | 6600 Szentes, Kossuth Lajos utca 33-35. |
Irányítószám | 6600 |
Igazgató | Sallainé Gresó Klára |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 20° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 10″, k. h. 20° 16′ 01″ | |
A Szentes Városi Könyvtár weboldala |
A Szentes Városi Könyvtár jelenleg a Kossuth Lajos utca 33-35. alatt álló egykori zsinagóga felújított épületében működik. Több mint 110 ezres könyvállománnyal, számos folyóirattal és audiovizuális dokumentummal, rendszeres művészeti és kulturális kiállításokkal, előadásokkal, valamint informatikai és felnőttoktatási szolgáltatásokkal áll a látogatói rendelkezésére.
Története
Előzmények
Szentesen a 19. században jöttek létre az első gyűjtemények.[1] Az 1859-ben a református egyháztanács által alapított gimnázium könyvtári gyűjteménye az 1870-es évek elején már mint városi kölcsönkönyvtár működött.
1897-ben alakult meg a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat. Ennek könyvtára mintegy 15.000 dokumentumot tartalmazott,[2] melyek szintén nem csak a múzeumi kutatómunkát segítették.
Testületeknek, olvasóköröknek is volt kölcsönözhető állománya, mellettük a magánkönyvtárak és két üzleti céllal létrejött kölcsönzőhely működött. Utóbbiak egyike Untermüller Ernő nyomdász tulajdonában volt.
1949 - Körzeti Könyvtár
A rendszert Sebestyén Géza dolgozta ki 1946-ban. Szentesen a körzeti könyvtárat 1949-ben az Ady Endre utca 11. alatti Csúcs Miklós-féle házban helyezték el.[3] Két könyvtárosának feladata a járás területén levő községi- és fiók-könyvtárak ellátása volt. Az utóbbiak egyike a Petőfi utcában funkcionált városi könyvtárként.
1952 - Járási és Városi Könyvtár
A körzeti- és a városi fiókkönyvtár 1952-ben átköltözött a József Attila utca 1. szám alatti egykori Simkó Ignác-féle bérházba. Ez 1914-ben épült eklektikus stílusban Bene Árpád tervei alapján, és földszinti helységei egyikében Schwarz Erzsébet magánkönyvtára működött.
1952. augusztus 20-tól az intézmény a városi feladatokat is ellátó járási könyvtárként működött tovább, négy főfoglalkozású könyvtárossal. Hatáskörükbe ekkor 90 kölcsönzőhely, ezen belül 16 községi könyvtár tartozott.
1960-ban az akkori igazgató, Berezvai Lajosné (1927-2006) Csongrád megyében elsőként itt alakította ki szabadpolcos rendszert.[4] Előtte a könyveket zárható szekrényekben tartották, és az olvasó csak a könyvtárostól kaphatta meg azokat.
A 60-as évektől felgyorsult az olvasni való gyarapodása. A kezdetben 14 ezer kötetes állomány 1984-re 114 ezerre növekedett, a folyóiratok száma pedig 200 körül volt. Újszerű szolgáltatásként megjelent a zenehallgatás és hanglemezek kölcsönzésre is volt lehetőség.
1984 - Városi Könyvtár
Három évtized múltán a József Attila utcai épület zsúfolttá vált. 1984-ben a felnőtt könyvtár átkerült az egykori Szentesi Takarékpénztár 1929-ben épült székházába,[5] a helyén pedig a Szabadság térinél tágasabb otthont kaphatott az 1974-ben létrehozott önálló Gyermekkönyvtár.
Ez a költözés már Majtényiné Túri Katalin (1953-1999) irányításával történt, aki kinevezésekor az ország legifjabb könyvtárigazgatója volt. Hét munkatársával a hagyományos feladatok mellett megerősítette a városi közgyűjteményekkel való együttműködést, és számos újszerű feladatot - helyismereti kutatómunka, kiadványok gondozása, "vállalkozó könyvtár"[6] - vállalt fel és látott el magas színvonalon.
1997 - Szentes Városi Könyvtár Kht.
A könyvtár az 1980-as évekre az informálódás és a kultúra bázisává vált. Kiállítások, irodalmi műsorok, ismeretterjesztő előadások és vetélkedők bővítették szolgáltatásait. 1997 augusztusában a Képviselő-testület az új kihívásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodás érdekében Közhasznú Társasággá alakította a Városi Könyvtár szervezetét.[7] A kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánítás időpontja: 1998. január 1.
Az intézmény 1998-ban átköltözött a felújított és a könyvtári céloknak megfelelően átalakított zsinagóga épületébe. A szeptember 18-i megnyitás[8] óta megnövekedett alapterülettel és szolgáltatási palettával, folyamatosan korszerűsített informatikai felszereltséggel, impozáns környezetben[9] várja a látogatóit, olvasóit.
Ezzel egyidejűleg a Gyermekkönyvtár a József Attila utcai épületből átkerült a Petőfi utca 1. alatt felszabaduló helységekbe. 2004 óta a könyvtár Szentesi kistérség szolgáltató központjaként is működik. 2007-ben a Gyermekkönyvtárt szervezetileg az intézményhez csatolták.
2009 - Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (3) bekezdése értelmében a kht. fomájában működő társaságok a társasági szerződésük módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább. Erre tekintettel Szentes Város Képviselő-testülete 291/2008. (XII.19.) Kt. határozatával módosította a Szentes Városi Könyvtár Kht. alapító okiratát.[7] Az intézmény eközben megőrizte kiemelten közhasznú minősítését.
2017 - Szentes Városi Könyvtár (új költségvetési szerv)
Szentes Város Önkormányzata a 2016. szeptember 22-én megtartott 7. rendes ülésén döntött a Szentes Városi Könyvtár NKKft. végelszámolással történő megszüntetéséről,[10] majd a 2017. január 26-i 1. soros ülésén hozott határozatával[11] megalapította a Szentes Városi Könyvtár néven az új költségvetési intézményt.
Állománya, gyűjteményei
A könyvtár működésének alapja a jól szervezett és folyamatosan karbantartott, megújuló dokumentumállomány.[12] A Szentes Városi Könyvtár mintegy 110 ezres könyvállománnyal rendelkezik, a gyarapodás évente átlagosan 3 ezer új kötet. A helyben olvasható folyóiratok (havi-, heti- és napilapok) száma 174.[13] Az online katalógus az interneten keresztül folyamatosan elérhető módon biztosítja az állományban való tájékozódást.
A különgyűjtemények között elsőként említendő a Gyermekkönyvtár, amely a Petőfi utca 1. alatti telephelyen 14 éves korig várja olvasóit.
A Hangoskönyvtár az intézmény egyik legnépszerűbb különgyűjteményeként CD-k, DVD-k, zenék, filmek és hangoskönyvek kölcsönzését végzi. Az EU gyűjtemény az Európai Unióhoz kapcsolódó különgyűjteményként a vonatkozó joganyaghoz és dokumentumokhoz biztosít hozzáférést.
A helyismereti, helytörténeti gyűjtemény a könyvtár fennállása óta gyűjti a városra vonatkozó nyomtatott dokumentumokat, illetve a helyi szerzők munkáit. Az állomány fejlesztése mellett a 2011-ben szervezetté váló digitalizálás életre hívta az e-Könyvtár Szentes digitális helytörténeti gyűjteményt, amely a helyi periodikák és kiadványok mellett képek és multimédiás tartalmak folyamatosan bővülő gyűjtőhelye.
Szolgáltatásai
Az intézmény folyamatosan bővülő szolgáltatásairól a könyvtár honlapján és a Képviselő-testület által elfogadott 2012. évi üzleti tervében lehet informálódni. A főbb területek a következők:
- Hangoskönyvtár
- Online szakfolyóiratok - EBSCO
- Online fílmarchívum - NAVA
- e-Magyarország pont
- Felnőttoktatás
- Tehetségpont
- Könyvkiadás
- Személyes kölcsönzési információk
- Turisztikai adatbázis
Vezetői
- 1949-1982: Berezvai Lajosné (1927-2006)
- 1982-1993: Majtényiné Túri Katalin (1953-1999)
- 1993-2000: Fülöpné Varjasi Judit
- 2000. augusztus 1. - december 31.: Szitás Mihályné
- 2001. január 1. - 2014. július 1.: G. Szabó Lenke[14] (1953-2014)
- 2014. július 25. - 2017. január 31.: Szűcs Ildikó[15]
- 2017. február 1. - Sallainé Gresó Klára[16]
Jegyzetek
- ↑ Miskolczi, 1989. 15. o.
- ↑ Lantos, 1934. 47. o.
- ↑ Miskolczi, 1989. 13. o.
- ↑ Fülöpné, 1992. 8. o.
- ↑ Lestyán, 1944
- ↑ Fülöpné, 1992. 32. o.
- ↑ a b Alapító okirat, 2009
- ↑ Szabóné Remzső Erzsébet: A zsinagóga-könyvtár avatása (videó). e-Könyvtár Szentes, 1998. május 10.
- ↑ Panoráma, 2011.
- ↑ A Szentesi Városi Könyvtár Közhasznú NKft. és a Szentesi Művelődési Központ megszüntetése, valamint új közművelődési költségvetési szerv alapítása.
- ↑ A Szentes Városi Könyvtár alapító okirata. In. Szentes Város Képviselő-testülete 2017. évi 1 soros ülésének előterjesztései. Szentes, 2017.01.26.
- ↑ Üzleti terv, 2011. 7. o.
- ↑ Honlap, 2012.
- ↑ Búcsú G. Szabó Lenkétől. Szentesi Mozaik, 2014. július 18.
- ↑ Rendkívüli ülés - izgalmas témákkal. Szentesi Gyors, 2014. július 25.
- ↑ A Szentes Városi Könyvtár igazgatójának (magasabb vezető) megbízása (PDF). Szentes Város képviselő-testületének dokumentumai, 2017. január 26.
Források
- Miskolczi, 1989. = Miskolczi Erzsébet: A Szentes Városi Könyvtár története - Baja, 1989. 51 p.
- Fülöpné, 1992. = Fülöpné Varjasi Judit: A szentesi Városi Könyvtár: 1962-1992 - Szeged, 1992. 42 p.
Külső hivatkozások
- Honlap, 2012. = A Szentes Városi Könyvtár honlapja - 2012
- Panoráma, 2011. = Interaktív panoráma a könyvtár belső tereiről - 2011
- Lantos, 1934. = Lantos Iván: Szentesi útmutató, címtár és zsebtérkép - Szentes, 1934. 91 p. + 2 térkép
- Lestyán, 1944. = Lestyán Sándor: A hetvenötéves Szentesi takarékpénztár - Szentes, 1944. 26 p.
- Pályázat, 2003. = A Szentesi Takarékpénztár volt székháza (1929) - A Vármegyeháza épített környezete - Pályázati melléklet, 2003
- Labádi, 2004. = Labádi Lajos: Lakóház, könyvtár, majd pékség - Kilencven éve épült - Szentesi Élet, 2004.07.23.
- Magyarné, 2006. = Dr. Magyar Jánosné: Búcsú az egykori könyvtárigazgatótól - Szentesi Élet, 2006.01.20.
- Testület, 2008. = A Szentes Városi Könyvtár Kht. alapító okiratának módosítása - a Képviselő-testület jegyzőkönyvéből - 2008.12.19.
- Alapító okirat, 2009. = A Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. alapító okirata egységes szerkezetben - 2009.07.14.
- Üzleti terv, 2011. = A Szentes Városi Könyvtár Nonprofit Közhasznú Kft. 2012. évi üzleti tervének elfogadása - a Képviselő-testület jegyzőkönyvéből - 2011.12.16.
- e-Könyvtár, 2012 = e-Könyvtár Szentes digitális helytörténeti gyűjtemény